eur:
413.25
usd:
403.38
bux:
81761.77
2025. január 11. szombat Ágota
Mans hand throwing up a coin to make a decision on white. Cropped of businessman holding cent on his index finger, have dilemma, looking for business solution, closeup
Nyitókép: Getty Images / Prostock-Studio

Pénzfeldobással is lehet Nobel-díjat nyerni – ha nem is az igazit

Az Alfred Nobel által alapított világhírű elismerés különös verzióját Marc Abrahams, egy amerikai szatirikus magazin szerkesztője hozta létre. Az Ig Nobel-díjat azok kapják, akik valami olyat fedeztek fel, ami először megmosolyogtatja, majd elgondolkodtatja az embereket.

Persi Diaconis görög származású amerikai matematikus és az általa irányított tudós csoport azzal érdemelte ki az Ig Nobel-díjat, hogy felállította a pénzfeldobás számtani képletét – írja az Iflscience. Egészen pontosan egy olyan egyenletet hoztak létre, amivel megmondható, hogy egy feldobott pénzérme mekkora valószínűséggel esik az egyik vagy a másik oldalára.

Nem lehetett nehéz dolguk – gondolhatnánk –, hiszen az érmék ugyanolyan eséllyel esnek bármelyik oldalukra. A valószínűség tehát 50:50 százalék. De ez nem igaz. Egy nagyszabású kísérlet keretében 48 önként jelentkezőt kértek arra, hogy dobáljanak fel érméket és számolják, hogy hányszor esnek az egyik, illetve a másik oldalukra. Negyvenhat különböző pénzdarabot, összesen 350 757-ször dobtak fel, és igazán meglepő következtetésre jutottak.

Az érméknek az esetek majdnem 51 százalékában (50,8 százalék) ugyanaz az oldala volt felül, mint amelyik a feldobáskor.

A Diaconis-modell szerint a precesszió miatt, a feldobott érme a levegőben több időt tölt azzal az oldalával felfelé, ami az elhajításakor is felül volt. „Következésképpen az érme nagyobb eséllyel ér földet ugyanazzal az oldalával felül, mint amelyikről indult” – állapították meg a kutatók.

Ezt némileg árnyalja, hogy az adatokat tovább vizsgálva arra is rájöttek: az érmefeldobásoknál sokat számít, hogy ki hajítja fel a levegőbe a pénzdarabot. Ugyanis voltak, akiknél sokkal gyakrabban esett az érme a feldobáskori felső oldalával felfelé, mint másoknál.

Lehet, hogy ez a százalékos eltérés nem tűnik soknak, de idővel mégis csak előnyhöz vezethet.

Például, ha valakivel fej vagy írást játszik, ezer dobás után már egyértelmű az előny, ha mindig a pénz feldobásnál felül lévő oldalra fogadunk. Ha minden alkalommal száz forint a tét, akkor 1000 feldobás után már 1900 forint lenne a nyereségünk.

Szóval a pénzfeldobás egyáltalán nem olyan pártatlan eszköz a döntéshozatalban, mint azt korábban gondoltuk.

A kutatók ezért azt javasolják: ha valami komolyabb tétje van a fej vagy írásnak, akkor mindenképpen úgy dobjuk fel az érmét, hogy ne lehessen látni, melyik oldala van felül.

Címlapról ajánljuk
Pénzfeldobással is lehet Nobel-díjat nyerni – ha nem is az igazit

Pénzfeldobással is lehet Nobel-díjat nyerni – ha nem is az igazit

Az Alfred Nobel által alapított világhírű elismerés különös verzióját Marc Abrahams, egy amerikai szatirikus magazin szerkesztője hozta létre. Az Ig Nobel-díjat azok kapják, akik valami olyat fedeztek fel, ami először megmosolyogtatja, majd elgondolkodtatja az embereket.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.01.13. hétfő, 18:00
Kiss J. László
a Budapesti Corvinus Egyetem professzor emeritusa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×