Infostart.hu
eur:
354.71
usd:
305.24
bux:
136063.83
2026. június 3. szerda Klotild
Nyitókép: Pixabay

Megválaszolta egy szuperszámítógép, hogy mikor halhat ki az emberiség

Egy brit tanulmány szerint a távolabbi jövőben annyira megtelik szén-dioxiddal a légkör és olyan elviselhetetlenül magas lesz a páratartalom, valamint az átlaghőmérséklet, hogy nem lesz alkalmas emberi életre a Föld éghajlata.

A Bristoli Egyetem tudósai egy szuperszámítógépes szimuláció segítségével végzett kutatás eredményeit kiértékelve arra a következtetésre jutottak, hogy ha nem sikerül megfékezni a klímaváltozást, akkor legkésőbb 250 millió év múlva kihal az emberiség – írja a hvg.hu a nature.com oldalon megjelent tanulmány alapján.

A kutatók a Föld aktuális éghajlati és óceáni kémiáját, valamint a tektonikus lemezek és az ökoszisztéma jelenlegi állapotát vizsgálták. Többek közt megállapították, hogy ha folytatódnak a kedvezőtlen és környezetkárosító folyamatok, akkor idővel elolvadnak a sarki jégsapkák, továbbá a tengerszint megemelkedése miatt lakhatatlanná válik a partszakaszok jelentős része. A tanulmány kitér arra is, hogy a bolygó légköre várhatóan annyira megtelik majd szén-dioxiddal és olyan elviselhetetlenül magas lesz a páratartalom és az átlaghőmérséklet (40–50 Celsius-fok), hogy nem lesz alkalmas emberi életre a Föld éghajlata.

A tudósok azt valószínűsítik, hogy a globális felmelegedés eredményeként a távolabbi jövőben

eltűnnek a fogyasztható vízkészletek a bolygóról és semmilyen növényt nem lehet majd termeszteni.

Egyes kutatók úgy vélik, hogy a klímaváltozás visszaszorítása érdekében ki kellene fehéríteni a felhőket, sőt a Földhöz telepített hőpajzs ötlete is felmerült már, utóbbi eljárás azonban rendkívül költséges és egyelőre technológiailag is kivitelezhetetlennek tűnik. A Massachusettsi Műszaki Egyetem kutatói korábban közölték: a Földtől nagyjából másfél millió kilométerre, a Nap és a Föld közé, az L1 pontba kellene telepíteni egy Brazília méretű hőpajzsot, amely

képes lenne visszaverni a napsugarak egy részét, így kevésbé melegedne fel a bolygó.

A szakemberek szerint a hőpajzsot az űrben is össze lehetne szerelni, ami csökkentené az indítási költséget. A mérnökök hozzátették. a módszerük visszafordítható, vagyis szükség esetén gyorsan le lehet ereszteni a buborékot, így nem jelentene olyan állandó megoldást, mint a légkörbe kifújt aeroszol.

Korábban számos tudós megerősítette, hogy nagyjából ötmilliárd év múlva fogyhat el a Nap fűtőanyagául szolgáló hidrogén, miután a csillag vörös óriássá duzzad, ami így elnyelheti a Földet, majd a külső rétegeit ledobva fehér törpévé zsugorodik. A folyamat végén valószínűleg planetáris köd képződik majd. A Hubble űrteleszkóp nemrég megmutatta, hogyan fog kinézni a Nap halála. A Bristoli Egyetem kutatói azonban legújabb szimulációs kutatásuk eredményeit alapul véve arra számítanak, hogy ha az emberiség és a tudomány nem lép a tettek mezejére a globális felmelegedés megfékezése érdekében, akkor jóval korábban eltűnhet az emberiség a Földről.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter Párizsban: meghívom Emmanuel Macront október 23-ra, a forradalom 70. évfordulójának megünneplésére

Magyar Péter Párizsban: meghívom Emmanuel Macront október 23-ra, a forradalom 70. évfordulójának megünneplésére

A Párizsba tartózkodó miniszterelnök örül annak, hogy „Magyarország újra ott lehet az asztalnál”, megerősítve a jogállam ,a demokrácia és az alapvető jogok helyzetét. A francia elnök azt mondta: Magyar Péter kormányra kerülése ékes bizonyítéka annak, hogy a magyar nép mennyire ragaszkodik az európai értékekhez.

„A vidékfejlesztés több mint agrárpolitika” – a miniszter szerint új viszony alakul az önkormányzatokkal

A Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium partnerként tekint az önkormányzatokra; a kormány célja, hogy XXI. századi értelmet kapjon a magyar vidékfejlesztés – közölte Lőrincz Viktória miniszter szerdán a Facebook-oldalán. Karácsony Gergely főpolgármester több másik polgármesterrel délelőtt a tárcánál egyeztetett. Gémesi György közölte: június második felében kezdődik az érdemi egyeztetés a kormánnyal az önkormányzatok helyzetéről.
inforadio
ARÉNA
2026.06.03. szerda, 18:00
Rab Árpád
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézet tudományos főmunkatársa
Elvesztegetett milliárdok? Ennyit nyerhet az ország, ha több nő ül a döntéshozók között

Elvesztegetett milliárdok? Ennyit nyerhet az ország, ha több nő ül a döntéshozók között

A Parlamentben idén látványosan nőtt a női képviselők aránya: 15,6%-ról 27,6%-ra ugrott, ilyen magas női arány a rendszerváltás óta még nem volt. De vajon lesz-e ennek hatása a gazdaságra is? Új normává válik-e a női jelenlét a döntéshozatalban, és feljebb tolja-e a boardok, tulajdonosok és vezérigazgatók elvárásait a női vezetők arányát illetően? Többek között erről kérdeztük Heal Edinát, az Egyenlítő Alapítvány alapítóját és vezetőjét, a Google Magyarország korábbi ügyvezető igazgatóját. Szerinte a kvóták rövid távon ajtót nyithatnak, de az arányszámok önmagukban keveset mondanak: tartós változáshoz a szervezetek működésének kell megváltoznia és ez, mint szinte minden, az oktatásnál és nevelésnél kezdődik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×