Infostart.hu
eur:
376.48
usd:
322.59
bux:
125961.98
2026. április 8. szerda Dénes
Nyitókép: Pixabay

A teljes szén-dioxid-kibocsátás oroszlánrészéért mindössze 57 vállalat felel

Egy friss tanulmány szerint a 2016 óta a légkörbe került üvegházhatású gázok kibocsátása ehhez a néhány tucat olajipari céghez és cementgyárhoz vezethető vissza.

A 2016 és 2022 között kibocsátott szén-dioxid mennyiségének 80 százalékáért mindössze 57 állami vagy magánkézben lévő fosszilis energia- és cementipari vállalat felelős az InfluenceMap által kiadott Carbon Majors jelentése szerint - írja a Reuters.

A három legnagyobb kibocsátó a vizsgált időszakban az orosz állami kézben lévő Gazprom, a szaúdi tulajdonú Saudi Aramco olajcég, és az Indiában található állami Coal India voltak.

Mint írja a lap, a szaúdi cég visszautasította az ezzel kapcsolatos megkeresést, a Coal India és a Gazprom pedig késlekedett a válaszadással.

A jelentés feltárta azt is, hogy a legtöbb érintett vállalat 2015 óta fokozta fosszilis energiahordozó-termelését, holott ugyanebben az évben szinte minden ország aláírta az ENSZ klímaváltozás lassítását célzó Párizsi Egyezményét.

Azóta, bár sok kormány és vállalat szigorúbb kibocsátási célokat állított fel és fokozta a megújuló energia arányát, ezzel párhuzamosan fokozta a fosszilis energiahordozók előállítását és felhasználását is, tovább növelve a kibocsátás szintjét.

Mint írják, a Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency) közlése szerint tavaly rekordszintet ütött meg az energiával kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátás.

Az InfluenceMap állítja, az eredményeik világítottak rá arra a problémára, hogy

egy meglehetősen kis csoport felelős a jelenlegi kibocsátás zöméért, és nagyobb átláthatóságot sürget azzal kapcsolatban, hogy mely kormányok és vállalatok a leginkább felelősek a klímaváltozásért.

A non-profit intézet vezetője, Daan Van Acker az átláthatóbbá tétel kapcsán a jelentésben kifejtette: "Számos esetben lehetne használni, például a kibocsátók jogi felelősségre vonásához az okozott klímakárokért, de hasznos lenne a kutatók számára is, hogy számszerűsíthessék a szereplők kibocsátás-hozzájárulását, de kampányokhoz, sőt, befektetésekhez is hasznos lenne".

A Carbon Majors egy korábbi kiadását felhasználták egy jogi ügyhöz múlt hónapban, melyet egy belga gazdálkodó indított a francia TotalEnergies gáztársaság ellen. A gazda azért kezdett harcba a vállalattal, mert úgy véli, mint a világ 20 legnagyobb szén-dioxid kibocsátójának egyike, a TotalEnergies részben felelős a károkért, amit a szélsőséges időjárás okozott neki.

Az adatbázist először 2013-ban adta ki a Climate Accountability Institute (Klíma Elszámoltathatósági Intézet) non-profit szervezet. Kombinálja a vállalatok önbevallás-alapon szolgáltatott adatait a szén-, olaj- és gázfelhasználásukról az amerikai energiaügyi hivatal forrásaival, valamint a nemzeti bányászati és ipari adatokkal. A Nemzetközi Környezetvédelmi Jogok Központjának igazgatója, Carrol Muffett szerint az adatbázis segítségére lesz mind a befektetőknek, mind a pereskedőknek, hogy nyomon követhessék a vállalatok tevékenységeit.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump az utolsó órákban lefújta az Irán ellen tervezett Armageddont
Tudósítónktól

Donald Trump az utolsó órákban lefújta az Irán ellen tervezett Armageddont

Nem sokkal magyar idő szerint éjfél után, az utolsó pillanatban lefújta a „civilizáció pusztító” támadást Irán ellen az amerikai elnök. Donald Trump közölte, hogy két hetes tűzszünetben állapodtak meg Teheránnal. Ez idő alatt a hajózás is akadálymentessé válhat a Hormuzi-szorosban.

J. D. Vance élőben kapcsolta Donald Trumpot Budapesten: „imádom Viktort, nem engedte, hogy megtámadják az országát”

A magyar–amerikai barátság napja címmel nagyszabású rendezvényt tartottak az MTK Sportparkban. Az eseményen beszédet mond J. D. Vance amerikai alelnök és Orbán Viktor miniszterelnök.
inforadio
ARÉNA
2026.04.08. szerda, 18:00
Orbán Balázs
a miniszterelnök politikai igazgatója, a Fidesz–KDNP választási kampányfőnöke
Nyakunkon a válság, szinte semmit se tehetünk

Nyakunkon a válság, szinte semmit se tehetünk

A Hormuzi-szoros lezárása és az iráni háború nyomán kibontakozó olajválság nemcsak az energiaellátást fenyegeti: a világgazdaság most először kerülhet komoly sokkba úgy, hogy a kormányok már eleve rekordméretű hiánnyal és adóssággal néznek szembe, ez alapvetően korlátozza a válságkezelés lehetőségeit. Mindeközben az olajársokk újabb lökést ad az inflációnak, azt pedig nem lehet orvosolni friss pénznek a gazdaságba történő bepumpálásával.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×