Az említett fájdalomcsillapítók és gyulladáscsökkentők ugyanis befolyásolhatják a bélrendszerben élő mikroorganizmusok összetételét, ami negatívan hathat az alapbetegségre. Szélsőséges esetben ezek a gyógyszerek akár bélgyulladást vagy bélfekélyt is okozhatnak - írja közleményében a Semmelweis Egyetem.

Az intézmény kutatócsoportja többéves projekt keretében azt vizsgálja, miért és hogyan okozhatják a leggyakrabban alkalmazott fájdalomcsillapítók, az úgynevezett NSAID-ok (non-steroidal anti-inflammatory drugs) a bél mikrobióta egyensúlyának felbomlását, melyet diszbiózisnak neveznek.

A bélrendszerben több mint 100 milliárd mikroorganizmus él, például baktériumok, vírusok és gombák. Ezeket együttesen bélrendszeri mikrobiótának (vagy bélflórának) nevezzük, szerepük a szervezet egészséges működése szempontjából elengedhetetlen.

Zádori Zoltán, a Semmelweis Egyetem Farmakológiás és Farmakoterápiás Intézetében működő Gasztrointesztinális Munkacsoport vezetője azt mondta: "Azt már régóta tudjuk, hogy

a nem-szteroid gyulladáscsökkentők túlzott szedése felboríthatja a bélflóra egyensúlyát,

most arra keressük a választ, hogy mi állhat ennek a folyamatnak a hátterében, melyet csak részben ismerünk".

A nem-szteroid gyulladáscsökkentők, vagyis az NSAID-ok a világon a leggyakrabban használt gyógyszerek közé tartoznak, naponta több mint 30 millió ember szedi őket. Ismert tény, hogy a gerincet vagy végtagokat érintő krónikus ízületi gyulladásos betegségek, illetve a reumás ízületi gyulladás esetében a betegeknél jellemző a bél mikrobióta egyensúlyának felborulása és több olyan baktérium elszaporodása, amelyet összefüggésbe hoznak ezen betegségek kialakulásával, illetve tüneteik súlyosbodásával - mondja Zádori Zoltán, hozzátéve, hogy mindezek alapján felmerül: a gyógyszer-okozta diszbiózis hozzájárulhat ezeknek a betegségeknek a súlyosbodásához, és hosszútávon korlátozhatja az nem-szteroid gyulladáscsökkentők terápiás hatását.

A docens szerint, mivel az NSAID-ok által generált és az alapbetegséghez kapcsolódó folyamatok oda-vissza hatnak egymásra, nehéz elválasztani egymástól az ok-okozati tényezőket

- áll a közleményben.

A projektvezető kutató szerint jelenleg több mechanizmust is feltételeznek a nem-szteroid gyulladáscsökkentők által okozott diszbiózis hátterében, így a vegyületek által okozott bélnyálkahártya-gyulladást, a bél pH-értékében, motoros aktivitásában vagy epesav összetételében beálló változásokat, de, mint mondja, az sem kizárt, hogy az NSAID-ok közvetlen antibakteriális tulajdonságai bontják meg a béflóra egyensúlyát. Ezek a folyamatok azonban szorosan összefüggenek egymással, sokszor kétirányúak, és nagyon nehéz meghatározni, melyik volt először. Például a csökkent epeműködés a bélbaktériumok túlszaporodásához vezethet, ugyanakkor a diszbiózis is megváltoztatja az egyes epesavak mennyiségét.

A NSAID-ok által okozott bélkárosodás általában a vékonybélben alakul ki, és a legtöbbször enyhe gyulladást okoz. Éppen ezért nehezen észrevehető, tünetei a hasi fájdalom, hasmenés, esetleg vérszegénység. Ritkán, súlyosabb esetekben azonban bélperforációhoz is vezethet.

A bél mikrobióta alapvető szerepet játszik a szervezet működésének szabályozásában. Többek között befolyásolja a cukor és az energia egyensúlyát, segít az immunrendszer működésében, és szabályozza a bélfal érzékenységét és mozgását.

A bélflóra egyensúlyának megbomlása ezért számos betegség kialakulásához hozzájárulhat, beleértve az irritábilis bél szindrómát, hormonális zavarokat, szív- és érrendszeri, autoimmun és pszichiátriai betegségeket is.

Általánosságban elmondható, hogy egészséges életmóddal, például a helyes étrend megválasztásával és sportolással javítható a bél mikrobióta állapota.

Zádori Zoltán szerint azt, hogy milyen adag NSAID szedése és mennyi idő után károsíthatja a bélflórát, nem lehet általánosítani. Jelentős egyéni különbségek vannak a vegyületekkel szembeni érzékenységben, és a mikrobióta összetétele nagymértékben függ számos egyéb faktortól, beleértve a beteg életkorát, életmódját és egészségi állapotát is.

A Gasztrointesztinális Munkacsoport jelenleg azt is vizsgálja, hogyan lehet az NSAID-ok káros hatásait kivédeni vagy ellensúlyozni. Egyebek mellett cannabinoidokkal kísérleteznek, melyekről korábban már bebizonyosodott, hogy hatékonyak egyes bélproblémák, például az irritábilis bélszindróma kezelésében. A kutatási projekt 2021-ben kezdődött, és 2025-ben ér véget - írja a közlemény.