Infostart.hu
eur:
365.98
usd:
316.94
bux:
152723.91
2026. szeptember 15. kedd Enikő, Melitta
Guatemalaváros, 2016. február 2.A zikavírust terjesztő egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegypti) egyik példánya a guatemalai főváros, Guatemalaváros járványügyi intézetében 2016. február 1-jén. Ezen a napon az Egészségügyi Világszervezet, a WHO globális egészségügyi vészhelyzetet hirdetett a zikaláz miatt. (MTI/EPA/Esteban Biba)
Nyitókép: MTI/EPA/Esteban Biba

Applikációval lehet visszatámadni a szúnyogokra

Hosszabb lett a szúnyogszezon Magyarországon a korábbi évekhez képest, emiatt számítani lehet új betegségek megjelenésére.

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) közleménye szerint az intézményben működő Virológiai Nemzeti Laboratórium betegségvektorokkal foglalkozó kutatócsoportja másfél évtizede követi nyomon a magyarországi csípőszúnyogok helyzetét, terjedését és az általuk hordozott betegségeket. Kiemelték, hogy kutatási eredményeik és megfigyelések alapján a szúnyogok jelenléte már nemcsak a tavaszi, nyári hónapok sajátja, az olyan inváziós fajok, mint a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog kikelése már februárban megfigyelhető, az ázsiai tigrisszúnyoggal pedig október végéig is lehet találkozni.

Ennek okai az enyhe telek mellett a házak tövében álló esővízgyűjtők, a kertekben sok helyen nehezékként használt gumiabroncsok, és az inváziós szúnyogok kedvelt telelőhelyeként szolgáló üvegházak, áruházi dísznövényosztályok temperált környezete. Hangsúlyozták, hogy a tudományos eredmények és az európai tapasztalatok azt jelzik előre, hogy a következő években egyre inkább számítani kell a jelenség fokozódására és végül új betegségek megjelenésére is.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a jelenleg országosan alkalmazott kémiai ködöléses módszer alkalmatlan az inváziós fajok ellen, ráadásul komoly ökológiai veszteséggel is jár, melynek felméréséhez a kutatók a lakosság segítségét kérik a Rovar Piknik elnevezésű programban való részvétellel.

Kitértek rá, hogy a megoldás a kezünkben van: a lakosság rendkívül értékes adatokhoz juttathatja a kutatókat az olyan telefonos applikáció használatával, illetve közösségi tudományos programokban való részvétellel is, mint a Mosquito Alert applikáció vagy a Pécsi Szúnyog internetes oldal.

Egyetlen elhanyagolt kertben több ezer csípőszúnyog kelhet ki és keserítheti meg a környéken élők mindennapjait, ezért a kertek tudatos rendezésével, a szúnyogbölcsők felszámolásával vagy biológiai kezelésével megelőzhető a szúnyogok inváziója - hívták fel a figyelmet. Hozzátették: a kutatócsoport a Pécsi Szúnyog közösségi oldalon számos ismeretterjesztő anyaggal, hasznos tanácsokkal és környezetbarát megoldási javaslattal is segíti a lakosságot a hatékony védekezésben.

Címlapról ajánljuk

Bendarzsevszkij Anton az Arénában: egyre jobban kerestek az orosz katonák, de már ez sem elég, ezért jöhet mozgósítás

Oroszországnak havi 30 ezer katonát kellene toboroznia az ukrán frontra, de erre már úgy sem képes, hogy 12 millió forintnak megfelelő összeget ígér a jelentkezőknek. Ez a magyarázata a 300 ezres mozgósításról szóló híreknek – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.
Autó nélkül Európában: magyar lemaradás és északi paradoxon

Autó nélkül Európában: magyar lemaradás és északi paradoxon

Az EU-ban 2025-ben a lakosság 5,5 százaléka élt olyan háztartásban, amely anyagi okból nem engedhette meg magának az autót. Magyarországon ez az arány 10,4 százalék volt, ami az egyik legrosszabb érték az unióban. A magyar adat különösen régiós összevetésben kellemetlen: Csehország és Lengyelország már jóval az EU-átlag alatt jár, Szlovákia is előttünk van, Románia pedig tíz év alatt látványosan felzárkózott. A számok mögött azonban nem mindenhol ugyanaz a történet húzódik meg: míg Magyarországon elsősorban jövedelmi és térségi mobilitási problémáról beszélhetünk, Dániában és Finnországban a magas autózási költségek, az adórendszer és a közlekedési alternatívák is árnyalják a képet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×