Az, hogy a futball vb-n a skót drukkerek az angolok ellenfeleinek szurkolnak még vicces civódásnak tűnhet, de valójában egy komoly kérdésre utal.

Azóta, hogy Tony Blair idején megindult a „devolúció”, azaz a skóciai, walesi és északírországi részben autonóm parlamentek felállítása, első ízben mindhárom brit országrészt nacionalista politikusok vezetik.

A brit politikai nyelvben ez nem pejoratív szó, annyit jelent, a nemzeti önrendelkezés, illetve a függetlenség híve.

És most, az úgynevezett Első Miniszterek egy közös nyilatkozatban arra utaltak, hogy az Egyesült Királyság domináns nemzete, Anglia, belekóstolhat abba, amit a szerbek, oroszok és magyarok is átéltek:

a nemzetiségek önálló államot akarnak és el akarnak szakadni. Az egyik érv, hogy Angliával szemben nem szavaztak a brexitre és önálló államként gyorsan visszatérnének az Európai Unióba.

Hétfőn, Cardiffban, Wales fővárosában írta alá az erről szóló memorandumot az ott kormányzó Plaid Cymru, a Skóciát vezető Skót Nemzeti Párt és az Észak-Írországban és Írországban is jelen lévő Sinn Féin vezetése. Bár a találkozó nem spontán ötlet volt, egy nappal korábban Donald Trump is besegített. Az amerikai elnök közölte: szeretne egy egyesült Írországot látni.

A most aláírt dokumentum célja, hogy a három kelta nemzet nyomást gyakoroljon a központi brit kormányra: ismerje el a nemzetek jogát arra, hogy maguk határozzák meg alkotmányos státuszukat – azaz, szabadon tarthassanak függetlenségi népszavazásokat. A brit kormányok az utóbbi évtizedben ellenálltak, miután legutóbb 2014-ben Skócia lakossága nemmel válaszolt a kérdésre az ottani referendumon.

Andy Burnham miniszterelnök nemrég elkezdte lebegtetni a kérdést, de végül azt írta a skót autonómia vezetőjének, John Sweeney-nek: nem alku tárgya az ügy.

Észak-Írországban közben a terror évtizedeit lezáró Nagypénteki Egyezmény szerint népszavazást lehet tartani az Ír Köztársasággal való egyesülésről, ha a felmérések világossá teszik, hogy az ötlet többséget szerez. A brit kormány szerint azonban ez még nem valóság.

Az Észak-Írországban domináns és „nacionalista”, azaz elszakadáspárti Sinn Féin az Ír Köztársaság parlamentjében, a Dáil-ban is helyet foglal. Belfasti első embere, Észak-Írország jelenlegi kormányfője, Michelle O’Neill az aláírás után egyértelműen fogalmazott:

változnak az idők, London immár nem tudja visszatartani az áradást.

Közös ügyünk az, hogy Westminster nem tudja és soha fogja tudni jól szolgálni népeink érdekeit. Közös ügyünk, hogy jogunk van az önrendelkezésre és azért vagyunk itt, hogy ezt Londonban meghallják.

A skót vezető, John Swinney azt tette hozzá, hogy

Andy Burnham lesz „az Egyesült Királyság utolsó kormányfője”.

Az angol kommentelők erre azzal vágtak vissza, hogy jól van, akkor legalább nem kell anyagilag támogatni az elszakadó országrészeket. Burnham válasza viszont az volt, hogy négy nemzet közös értékeit és egységének fontosságát hangsúlyozta és hogy alkotmányos viták helyett mindent megtesz a négy országrészben az életszínvonal emeléséért.