A volt köztársasági elnök úgy fogalmazott: a mi egészségünk döntően a környezetünk egészségétől függ, környezetünk egészsége pedig alapvetően tőlünk függ, tehát tennivalója mindenkinek van.

Áder János a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika szervezésében tartott budapesti tüdőgyógyászati napok keretében a klímaváltozás egészségügyi összefüggéseit érintő előadásában azt mondta,

a klímaváltozást és annak sebességét ma már kevesen vitatják, abban van vita, hogy ez a folyamat emberi tevékenység következménye-e.

Előadásában felvázolta a világban bekövetkezett demográfiai robbanás okozta környezeti változásokat, amelyek hatással vannak az emberek egészségére. Ezek között beszélt a levegőszennyezésről, az ivóvíz okozta betegségekről vagy a rovarok által terjesztett kórokozók és allergén növények megjelenéséről.

Mit mondta, az emberi faj megjelenésétől nagyjából az első világháború végéig 2 milliárdra nőtt a Föld népessége, mára azonban eléri a 8 milliárdot, ami száz év alatt négyszeres, dinamikus növekedést jelent.

Ennek egyik következménye az urbanizáció, hiszen míg 1950-ben csak nyolc olyan város volt a világon, ahol a lakosságszám meghaladta az ötmilliót, egy emberöltő múlva már negyvennyolc - ismertette.

Az urbanizáció és az életszínvonal-emelkedés következtében a vízfogyasztás kétszeres, az energiafogyasztás pedig háromszoros ütemben nő, és minden megújulóenergia-termelési törekvés ellenére a szükséges energia 80 százaléka még mindig fosszilis forrásból biztosított - emelte ki Áder János.

Ennek következtében pedig jelentősen emelkedett a levegőben megtalálható káros anyagok mennyisége, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az unió legtöbb országában a károsanyag-koncentráció a határérték felett van - mondta.

A légszennyezést "láthatatlan gyilkosként" aposztrofálva azt mondta, a WHO adatai szerint tíz emberből kilenc olyan településen él, ahol valamilyen mértékben szennyezett a levegő.

A világ harminc legszennyezettebb városa közül 21 Indiában van - jegyezte meg. Az Európai Unióban 300 ezer ember hal meg évente a szennyezett levegő miatt, míg Magyarországon több mint 13 ezer.

Az alapítvány elnöke kitért arra, hogy ilyen mértékű, gyorsaságú és "látványos" még sosem volt a hőmérsékletemelkedés. A klímaváltozás okozta időjárási helyzetek, a hőstresszes napok gyakorisága, hosszabb időtartama pedig komoly gondot okoz az egészségügyi rendszereknek.

Áder János megemlítette: az ellátórendszernek fel kell készülnie azokra a betegségekre, amelyeket a klímaváltozás hatására ezen az éghajlaton megjelenő rovarok terjesztenek.

A volt köztársasági elnök beszélt az urbanizáció miatt megemelkedett vízfogyasztás problémájáról is, valamint arról, hogy - jellemzően Ázsia nagy részén, Afrikában és Dél-Amerikában - a szennyezett víz 80 százaléka kerül vissza a folyókba, tavakba. Az ENSZ felmérése szerint a fejlődő országokban a kórházi ágyak felén olyan betegeket ápolnak, akik fertőzött víz miatt kényszerülnek orvosi ellátásra.

Áder János kiemelte: Magyarország joggal lehet büszke arra, hogy a folyók tisztább állapotban hagyják el az országot, mint ahogy érkeznek.

A politikus szerint foglalkozni kell az úgynevezett klímaszorongás jelenségével is; egy 10 országra kiterjedő, tízezer fiatal részvételével végzett felmérés szerint

a 15-26 évesek 77 százaléka szerint ijesztő jövő vár rájuk.

Szintén egészségi, környezet-egészségügyi kérdésként jelenik meg az allergén növények elterjedése - emelte ki, hozzátéve, hogy mára két közepes megyének megfelelő területet borít parlagfű Magyarországon. A pollenallergia mostanra népbetegséggé vált - jegyezte meg.

Áder János azt is mondta: van jelentősége, szerepe a klímaváltozás alakulásában a nemzetközi összefogásnak. Emellett felhívta a figyelmet a környezeti szennyezések, az urbanizáció okozta levegőszennyezés miatt kialakuló betegségek megelőzésére is. Kiemelte: "mindenkinek van teendője".

Előadását Ferenc pápa egyik mondatával zárta: "a Földet édenkertként kaptuk a Teremtőtől, a következő generációnak ne vad pusztaságként adjuk tovább".