Infostart.hu
eur:
387.01
usd:
329.17
bux:
0
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás
Nyitókép: Pixabay

Szakértő: az űrbányászat jogi helyzete rendezetlen, még súlyos problémák jönnek

Bár még korainak tűnhet a felvetés, egyelőre jogilag nem tisztázott, hogy lehet-e bányászni egy másik bolygón, és hogy a kibányászott anyag kinek a tulajdona – derült ki a Ludovica Podcast legutóbbi adásából.

Az égitesteket, például a Holdat sem lehet kisajátítani, sem használat, sem foglalás útján, sem egyéb más módon. Abban nemzetközi konszenzus van, hogy nem lehet felparcellázni a Holdat még virtuálisan sem – mondta Bartóki-Gönczy Balázs tudományos dékánhelyettes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Világűrjog és Politika Kutatóműhely vezetője a Ludovika Podcast adásában, hozzátéve, az ezzel foglalkozó cégek azt mondják, hogy ők nem nemzetek, hanem gazdasági társaságok.

Létezik-e tulajdonjog anélkül, hogy az állam elismerné azt? – tette fel a kérdést a szakértő, hiszen, mint mondta, egy állam sem ismerheti el, hiszen a nemzetközi egyezmények kötik, még akkor is, ha nem részese a világűrszerződésnek, ugyanis ez már a nemzetközi szokásjog része.

A dékánhelyettes közölte,

a kérdés az, hogy a Hold mélyének ásványkincseire kiterjed-e mindez.

Hiszen, mint mondta, úgy tekintünk rá, mint a halakra a nyílt tengeren, ami szintén mindenki területe, mégis lehet halászni bizonyos szabályok betartásával, és ez nem minősül az adott terület kisajátításának. Vagy tekinthetjük úgy is, hogy az ásványkincsek a Hol integráns részei, és az innen kitermelt erőforrás nem használható.

Az eddig a Földre hozott kőzetminták leginkább kutatási célúak – jegyezte meg a szakértő. A következő kérdés az lesz, mint mondta, hogy amikor ezeket kereskedelmi céllal aknázzák ki, vagy az ottani expedíciók fenntarthatósága érdekében helyben használják fel, mi lesz a jogi sorsuk. Az amerikaiak szerint ez szabad használat és nem kisajátítás, ezzel szemben a kínaiak és az oroszok szerint az utóbbi. "A világűrszerződés erről hallgat, több értelmezése is van" – magyarázta.

Hozzátette, az amerikaiak nem véletlenül igyekeznek az Artemis-megállapodás keretében szövetségeseket találni, ahol deklaráltan ők egy jogértelmezését adják a világűrszerződés második cikkének. Viszont az 1979-es Hold-egyezmény kimondja, hogy mindaddig nem termelhetnek ki erőforrásokat, amíg egy nemzetközi jogi rezsim nem garantálja a fejlődő államok jogát arra, hogy ebből részesüljenek, és ne egy újkori gyarmatosítás vegye kezdetét.

Az ENSZ-ben már külön munkabizottság alakult ennek a kérdésnek a vizsgálatára

– mondta Bartóki-Gönczy Balázs.

Úgy véli, az erőforrások helyszíni felhasználásával nem merülnek majd fel problémák, de amikor majd például tríciumot vagy más ásványi anyagokat termelnek ki aszteroidákból vagy magáról a Holdról, már sokkal problémásabb lesz, pláne, ha erre cégeket alapítanak és a tevékenységből társaságok profitot realizálnak. Ennek a jogi kérdése egyelőre rendezetlen.

A szakértő szerint a nemzetközi szabályozáshoz inspirációt adhat a mélytengeri bányászat jogi szabályozása, ám az sem túl hatékony, főleg, hogy nincs is aktív tevékenység. Véleménye szerint felmerülhet, hogy kell-e egyáltalán mindezzel foglalkozni, mikor jelenleg mindössze arra vagyunk képesek, hogy egy kilogramm anyagot hozzunk el egy aszteroidából.

Amikor azonban magánpiaci érdekek merülnek fel, látni kell, hogy "előbb van a tyúk, mint a tojás", merthogy akkor fognak a vállalatok befektetni ebbe a technológiába, ha biztosítottnak látják a megtérülést. Leszögezte, pontosan emiatt rettentő fontos kérdés a jogbiztonság. Az Egyesült Államok azért próbál előremenni ebben a kérdésben, hogy ezt garantálni tudja – tette hozzá Bartóki-Gönczy Balázs.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump Kijevbe is kész elutazni a béke érdekében

Donald Trump Kijevbe is kész elutazni a béke érdekében

Donald Trump szerint a kelet-ukrajnai Donbasz régió egyike a fennmaradó kérdéseknek, de megjegyezte, hogy ezen a téren is sikerült közelebb kerülni az egyetértéshez – erről az amerikai elnök beszélt, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt Floridában. Volodimir Zelenszkij szerint a 20 pontra szűkített béketervezetről „90 százalékban sikerült megállapodni”. Egy végleges békemegállapodás az amerikai elnök szavai szerint „néhány héten belül” létrejöhet, de az sem zárható ki, hogy meghiúsul az egyezség, ami Trump szerint „szégyen lenne”.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×