A Copernicus klímaváltozást figyelő szolgálatának (C3S) jelentése szerint tavaly jegyezték fel az eddigi legmelegebb hónapot, a napi globális hőmérsékleti átlagok rövid időre több mint 2 Celsius-fokkal haladták meg az iparosodás előtti szintet.

A globális átlaghőmérséklet júniustól kezdődően minden hónapban magasabb volt, mint a 2016-os, a tavalyit megelőző eddigi legmelegebb év azonos hónapjában. 2023-ban a globális átlaghőmérséklet 14,98 Celsius-fok volt, 0,17 Celsius-fokkal magasabb a 2016-osnál, 0,6 Celsius-fokkal magasabb az 1991-2020-as átlagnál és 1,48 Celsius-fokkal magasabb az 1850-1900-as, iparosodás előtti szintnél.

A jelentés szerint 2023-ban fordult elő először, hogy a globális átlaghőmérséklet az év során minden nap legalább egy Celsius-fokkal meghaladta az 1850-1900 közötti szintet. A tavalyi év napjainak közel fele több mint 1,5 Celsius-fokkal volt melegebb az iparosodás előttinél, novemberben pedig két napon is 2 Celsius-fokkal volt melegebb.

Megjegyezték: 2023 novembere volt a világ valaha mért legmelegebb novembere, a felszíni levegő átlagos hőmérséklete elérte a 14,22 Celsius-fokot, ami 0,85 Celsius-fokkal lépte túl az 1991-2020 közötti időszak novemberi átlagát, és 0,32 Celsius-fokkal haladja meg az előző legmelegebb, 2020 novemberét. A szeptember és november közötti időszak átlaghőmérséklete 15,30 Celsius-fok volt, ami 0,88 Celsius-fokkal haladja meg az ilyenkor átlagos hűmérsékletet.

A 2023-as év júliusa és augusztusa volt az eddigi legmelegebb július és augusztus a világban, valamint a június és augusztus közötti időszak a legmelegebb évszak volt tavaly, 2023 decembere pedig a legmelegebb, minden korábbi rekordot megdöntő december volt a világon. Az átlaghőmérséklet az év utolsó hónapjában 13,51 Celsius-fok volt, ami 0,85 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak decembereinek átlaghőmérsékletét és 1,78 Celsius-fokkal az 1850-1900 közötti időszak decembereinek átlagát.

Tavaly számos szélsőséges eseményt jegyeztek fel szerte a világon, köztük hőhullámokat, árvizeket, aszályokat és erdőtüzeket. A globális erdőtüzek becsült szén-dioxid-kibocsátása 30 százalékkal haladta meg a 2022-es adatokat, nagyrészt a Kanadában hosszan pusztító erdőtüzek miatt.

A bolygó szinte minden térségében az átlaghőmérséklet fölötti értékeket mértek, sok helyen 1 Celsius-foknál nagyobb felmelegedést:

A földfelszíni levegő több rekordot is megdöntő hőmérséklete hatással volt a tengerek és óceánok példátlanul magas felszíni hőmérsékletére is. A tengerfelszíni vizek globális átlagos hőmérséklete tartósan és szokatlanul magas maradt, áprilistól decemberig rekordszintet ért el. Noha a magas óceáni vízhőmérséklet fő tényezője az üvegházhatást okozó gázok koncentrációjának folyamatos növekedése, a jelenséghez 2023-ban jelentősen hozzájárult az El Nino időjárási jelenség is, amely erdőtüzeket, ciklonokat és hosszan tartó szárazságot okozott - jegyezték meg.

Az antarktiszi tengeri jég kiterjedése nyolc hónapon keresztül rekordalacsony volt, mind a napi, mind a havi mértéke elérte a mindenkori minimumot 2023 februárjában. Az északi-sarkvidék tengeri jegének kiterjedése márciusban és szeptemberben volt az eddig feljegyzett negyedik, illetve hatodik legkisebb.

2023 was an exceptional year with climate records tumbling like dominoes. Not only is 2023 the warmest year on record, it is also the first year with all days over 1°C warmer than the pre-industrial period. @CopernicusECMWF @carlo_tuitter

More: https://t.co/1X7kyvQe0P pic.twitter.com/suTJPH40SJ

— Dr Sam Burgess ??? (@OceanTerra) January 9, 2024

Az uniós klímaváltozást figyelő szolgálat jelentésének Európára vonatkozó adatai szerint 2023 a második legmelegebb év volt a kontinensen. Az éves átlagos hőmérséklet 1,02 Celsius-fokkal volt magasabb az 1991-2020 közötti időszak átlagánál, ugyanakkor 0,17 Celsius-fokkal volt alacsonyabb, mint 2020-ban, az eddigi legmelegebb európai évben.

Tavaly a hőmérséklet tizenegy hónapon át volt az átlag felett.

A 2022. december és 2023. február közötti időszak 2022-őt követően az eddig mért második legenyhébb tél volt Európában. A június és augusztus közötti időszak átlaghőmérséklete 19,63 Celsius-fok volt, ami 0,83 Celsius-fokkal haladta meg az ekkor szokásos átlagot, ezzel a tavalyi nyár az ötödik legmelegebb volt Európában. A szeptember és november közötti őszi időszak átlaghőmérséklete 10,96 Celsius-fok volt a kontinensen, 1,43 fokkal magasabb az átlagnál. Ezzel a tavalyi ősz a második legmelegebb volt Európában, noha mindössze 0,03 Celsius-fokkal volt hidegebb, mint 2020 azonos időszaka - derül ki európai unió Copernicus klímaváltozást figyelő szolgálatának jelentéséből.

A jelentés bemutatója még több grafikonnal, ábrával alább - angolul - megtekinthető:

A 2023-as év extrém meleg volt, és a 2024-es év is benne lesz az elmúlt 150 év öt legmelegebb évében, és a szélsőségek is megmaradnak - derült ki az MCC Klímapolitikai Intézet elemzéséből. Domanits András kérdésére Kovács Erik, az intézet vezető kutatója elmondta:

• egyre magasabb az üvegházhatású gázok koncentrációja: egyre több a metán és a dinitrogén-oxid, a melegedésért felelős két ilyen gáz a légkörben
• rövid ideig egyre több a telítetlen, illetve a telített vízgőz
• hosszú távon egyre jelentősebb a szén-dioxid mennyiségének növekedése

Mindehhez csatlakozik, hogy a Csendes-óceán középső és a keleti medencéjében El Nino-jelenség zajlik, vagyis a itt az óceán felszíni hőmérséklete az átlagnál jóval magasabb, ami tovább növelte a hőmérséklet általános emelkedését. Így "jött össze" a rekordforró 2023-as év.

Mindemellett az Indiai-óceán, illetve az Atlanti-óceán is túlmelegedett, ami hozzájárult a jelentős szélsőséges minták kialakulásához mind Európában, mind Észak-Amerikában, illetve különösen Dél-Kelet-Ázsiában és Ausztráliában - sorolta a kutató.

Kiemelhető, hogy az 1980-as évek óta tart a globális hőmérséklet-emelkedés, és

itt Európában és a Kárpát-medencében a globális átlagnál is jobban emelkedik a hőmérséklet.

Új "évszakos" trendek is vannak: a legintenzívebb melegedés a nyári időszakban figyelhető meg csökkenő csapadékmennyiségben, míg télen erőteljes enyhülés tapasztalhatő növekvő csapadékmennyiséggel.

Kovács Erik szerint 2024-ben

90 százalék fölötti valószínűséggel folytatódni fog az intenzív felmelegedés.

Továbbra is nagyon nagy mennyiségű üvegházhatású gáz van ugyanis a légkörben, az óceánok továbbra is túlmelegedett állapotban vannak, marad az El Nino az év nagy részében, és a tavaly felgyülemlett felesleges vízgőz is ott van a légkörben, ami pedig egy másodlagos, harmadlagos üvegházhatást okoz.

A szélsőségek a klímakutató szerint továbbra is megmaradnak.

"Itt Európában és különösen a mediterrán térségben, a Kárpát-medence szárazabb régióiban, a Balkánon, a Pireneusi-félszigeten, az Apenini-félszigeten erőteljes erdőtüzekre kell majd felkészülni, és ugyanez a tendencia, ami tavaly elkezdődött Észak-Amerikában, folytatódni fog most is. És

mivel sajnos a nyugat-európai, illetve közép-nyugat-európai talajokból még mindig rendkívül nagy mennyiségben hiányzik a nedvesség, ezért egy kisebb száraz időszak is komoly aszályokat fog okozni,

különösen Dél-Nyugat-, illetve Nyugat-Közép-Európában" - figyelmeztetett.