Infostart.hu
eur:
398.47
usd:
343.86
bux:
100518.47
2025. augusztus 3. vasárnap Hermina
Magyar Nemzeti Múzeum. Forrás: Facebook / Magyar Nemzeti Múzeum
Nyitókép: Forrás: Facebook / Magyar Nemzeti Múzeum

Világraszóló ajándékot kapott a Magyar Nemzeti Múzeum

A Polgár-Csőszhalom határában található lelőhelyet Raczky Pál, az ELTE Régészettudományi Intézetének professzora adományozta az intézménynek.

A múzeum nevében Virágos Gábor, az intézmény Nemzeti Régészeti Intézetének vezetője vette át szimbolikusan az új régészeti bemutatóhelyet.

Raczky Pál professzor régészet iránti elkötelezettségét és kutatásba vetett hitét jól tükrözi, hogy huszonöt évvel ezelőtt saját költségén megvásárolta a lelőhely központját magába foglaló földterületet, ahol éveken keresztül vezetett nemzetközi együttműködésben megvalósuló régészeti feltárásokat - emelik ki a közleményben.

"Gyermekemnek tekintem ezt a helyet, és most úgy gondolom, itt lesz jó helye" - idézik a közleményben Raczky Pált.

Virágos Gábor főigazgató-helyettest is idézik, aki beszédében kiemelte: a régészeti bemutatóhely a Magyar Nemzeti Múzeum archeoparkjainak sorát gazdagítja, ahol nemcsak találkozni tudnak közönségükkel, hanem tudományos kutatást is végeznek.

"Szeretnénk, hogy az egyetemi képzés oszlopos helyszíneként továbbra is funkcionáljon a lelőhely. A feltárt terület a kísérleti régészet helyszíneként is szolgálhat, így a neolitikus épületek és életmód tudományos rekonstrukciójára is alkalmasnak bizonyul majd" - mondta.

Polgár-Csőszhalom nagy kiterjedésű, csaknem 76 hektár nagyságú újkőkori lelőhely központja egy 70-75 méter átmérőjű domb, amely egymásra rétegződött települési maradványokból jött létre. A teleülések az időszámításunk előtt 5000 és 4500 között virágozhattak. Ezt a különleges településtípust tellnek nevezik.

A halom sajátossága, hogy egykor többszörös körárokrendszer vette körül,

amelynek külső átmérője 180-190 méter volt, és a fő égtájak felé néző négy bejárattal rendelkezett. Az északi bejárat éppen a dombról jól látható Tokaj-hegység csúcsának irányába volt tájolva. Hasonló körárokrendszerek a Dunántúlon és Közép-Európában voltak jellemzők ebben az időszakban.

A tellek legészakibb példájaként említhető a polgári lelőhely. Csőszhalom kőkori népessége a régészeti kutatások tanúsága szerint a tellek és a körárok-rendszerek, vagyis a monumentális közösségi építmények két európai megjelenésformájának sajátos helyi kombinációját hozta létre. A feltárt sajátos tárgyi emlékanyagot, amelyben egymástól eltérő területek (Dél-Alföld, Dunántúl) stíluselemei keverednek, csőszhalmi csoportnak nevezi a régészet.

A halmot övező kiterjedt település egy összefüggő, 34 ezer négyzetméteres részét is feltárták. Itt 80 nagyméretű házat, 68 kutat, 238 hulladékgödröt, 124 sírt, továbbá igen gazdag tárgyi emlékeket hoztak napvilágra.

Ezek összességében az egyik legreprezentatívabb képet nyújtják a Kárpát-medencei újkőkori települések egykori életéről.

A halom e nagy települési együttesen belül a közösségi-rituális funkciókat betöltő különleges helyszín, már-már katedrális volt. Polgár-Csőszhalom eddigi kutatásait, és az emlékek bemutatását az ELTE Régészettudományi Intézete, a Déri Múzeum, a Museum für Vor- und Frühgeschichte, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködése tette lehetővé - áll a közleményben.

KAPCSOLÓDÓ HANG

VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Orbán Zoltán a meglőtt hortobágyi kerecsensólyomról: az ilyen esetekben általában vadászok az elkövetők

Orbán Zoltán a meglőtt hortobágyi kerecsensólyomról: az ilyen esetekben általában vadászok az elkövetők

A kerecsensólyom több olyan állatot is táplálékul ejt, amelyek károkat okoznak a gazdaságokban vagy a földbirtokokon, ezért a gazdáknak és a vadászoknak is az az érdeke, hogy minél több legyen belőle – mondta az InfoRádióban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője. Kiemelte, hogy egy fokozottan védett fajról van szó, amit nem lehet összetéveszteni legálisan vadászható állatokkal. A mostani esetnél meglőtt madár olyan súlyos szárny- és lábsérüléseket szenvedett, hogy valószínűleg soha nem lesz már elengedhető.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.08.04. hétfő, 18:00
Nemes Imre
a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke
Robbanásokat hallottak Európa legnagyobb atomerőművénél, egy olajdepó is lángra kapott - Híreink az orosz-ukrán frontról vasárnap

Robbanásokat hallottak Európa legnagyobb atomerőművénél, egy olajdepó is lángra kapott - Híreink az orosz-ukrán frontról vasárnap

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) szombaton robbanásokat és füstöt észlelt Ukrajna zaporizzsjai atomerőművénél, ami egy közeli, támadás alá vett segédlétesítményből jött, 1200 méterre az erőműtől. A füst délutánig látható volt Európa legnagyobb nukleáris reaktoránál, amely 2022 márciusa óta orosz megszállás alatt áll. Mindeközben egy vasárnap hajnali ukrán dróntámadás következtében Oroszország szocsi olajdepójánál tűz keletkezett, 120 tűzoltót mozgósítottak - írja a Kyiv Independent. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×