Az Európai Űrügynökség (ESA) Euclid műholdja július 1-jén, magyar idő szerint 17:12-kor megkezdte útját a Naprendszer L2-es Lagrange-pontja felé, ahol csatlakozik többek között a Gaia űrtávcsőhöz és a James Webb-űrteleszkóphoz – írja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat sajtóközleményében.

A küldetés célja a sötét anyag és a sötét energia természetének megértése, amihez az égbolt egyharmadáról készülnek majd a körülöttünk lévő galaxisok eloszlását ábrázoló kiváló minőségű térképek. A Euclid projekt megtervezésében és megvalósításában több mint ezer mérnök és kutató, köztük több magyar szakember, így Kovács András, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) kutatója is részt vesz.

A sötét anyag és a sötét energia

A világegyetemet mint egészet és annak időbeli fejlődését vizsgáló kozmológia tudományának alapvető kérdései közé tartozik az univerzumot alkotó anyag- és energiafajták azonosítása és megértése, valamint a megfigyelt, évmilliárdok során bekövetkezett kozmikus tágulás sebességének minél pontosabb nyomon követése. A helyzetet nagyban bonyolítja olyan ismeretlen komponensek egyértelműsíthető jelenléte is, amelyek nem világítanak, és csupán gravitációsan hatnak kölcsön. Ez

a sötét anyag, és a még rejtélyesebb sötét energia a tudomány legérdekesebb nyitott kérdései közé tartozik.

A kérdések megválaszolása céljából az ESA 2011-ben hagyta jóvá a Euclid projektet jelenlegi formájában, két egyenként is ambiciózus, de alapvetően különálló kutatási pályázat egyesítéseként. Így jöhetett létre egy olyan európai intézetek által vezetett kollaboráció, amely mind a galaxisokat körülvevő, az atomos anyaggal csak gravitációsan kölcsönható sötét anyagot, mind pedig a galaxisok közti üres tér tulajdonságaként értelmezhető, még titokzatosabb sötét energiát képes megvizsgálni.

Különlegessége, hogy 1,2 méteres főtükrének és nagy látómezejének segítségével a Euclid képes nagy felbontású és kivételes mélységű képeket készíteni a távoli univerzumban lévő galaxisok eloszlásáról, amelyek segítségével az anyag gravitációs lencsehatása révén

a sötét anyag minden eddiginél nagyobb kétdimenziós térképe is rekonstruálhatóvá válik a galaxisképek apró torzulásaiból.

Emellett a projekt célja egy háromdimenziós térkép megalkotása is, amelyhez a 35 millió kiválasztott galaxis távolságát a vöröseltolódásuk precíz spektroszkópiai mérése nyomán becsülik meg a szakemberek. Az utóbbi térkép alapján a sötét energia tulajdonságaira, esetleges időbeli változására és annak a jelenleg gyorsuló kozmikus terjeszkedésben játszott szerepére következtetnek majd a kutatók.

Az adatgyűjtést hat évig tervezi fenntartani a kollaboráció, és számos izgalmas felfedezés várható nem csupán a sötét univerzum kapcsán, hanem például a galaxisok központjaiban lévő szupernehéz fekete lyukak vagy a galaxisok morfológiájának évmilliárdokra visszanyúló tanulmányozásából is.

A Euclid műhold felbocsátásának élő közvetítésének felvétele itt megtekinthető:

.