Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Astronaut in outer deep space on orbit of Earth planet. Dark space and spaceman. Elements of this image furnished by NASA (url:https://earthobservatory.nasa.gov/blogs/elegantfigures/wp-content/uploads/sites/4/2011/10/land_shallow_topo_2011_8192.jpg https://images-assets.nasa.gov/image/sts069-714-046/sts069-714-046~medium.jpg)
Nyitókép: dima_zel/Getty Images

Kiderült, miért romlik az űrhajósok immunrendszere

Tizennégy űrhajós közreműködésével végzett vizsgálattal derítették ki tudósok, hogy miért romlik a mikrogravitációs környezetben az asztronauták immunrendszere.

A tanulmány szerzői 14 olyan űrhajóst vizsgáltak meg, akik 4 és fél - 6 és fél hónapot töltöttek a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). Mint kiderült, a mikrogravitációban csökken a fehérvérsejtek génjeinek aktivitása.

A kutatók megállapították, hogy a leukociták gén kifejeződése az űrutazás alatt gyorsan csökkent, de az űrhajósok hazatérése után ismét visszatért a normális szintre.

Ez megmagyarázza, hogy az űrhajósok miért fertőződnek meg könnyebben az űrutazás alatt, mivel a kórokozókkal szembeni védekezésük meggyengül - magyarázta Odette Laneuville, a kanadai Ottawai Egyetem molekuláris biológusa, a Frontiers in Immunology című folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője.

A leukociták a csontvelőben termelődnek, majd a véráramba és a szövetekbe vándorolnak. Amint felismerik a szervezetbe jutott vírust vagy baktériumot, a kórokozó ellen antitestfehérjéket, ellenanyagot termelnek. Az antitestek termelését specifikus gének szabályozzák.

A kutatók a Kanadai Űrügynökség és a NASA űrhajósainak - 11 férfi és három nő - vérében vizsgálták meg a leukocitákat egy alkalommal a repülés előtt, négyszer az űrállomás fedélzetén töltött idő alatt és ötször a Földre való visszatérésük után. Eredményeik szerint

a leukociták 247 génjének kifejeződése az űrben a normális szint egyharmada volt. A csökkenés már az űrben töltött első néhány napban megtörtént,

ám azt követően stabil szinten maradt. A gének a normális működésüket általában az űrhajós visszatérését követő egy hónap alatt nyerték vissza.

Mint a tanulmány társszerzője, Guy Trudel, az Ottawai Kórház rehabilitációs szakértője elmondta: korábban is tudták, hogy az űrben megváltozik az immunrendszer működése, de ennek mechanizmusát csak most fejtették meg.

A kutatók úgy vélik, a gének viselkedése azért változik meg, mert a Föld gravitációjának hiányában a vér a test alsó részéből a felső részébe áramlik át.

Korábbi űrutazások alkalmával a tudósok már dokumentáltak immunrendszeri működési zavarokat az űrhajósoknál az űrben, például lappangó vírusok, mint a herpeszvírus, vagy az övsömört okozó vírus aktiválódását is észlelték.

Emellett az is kiderült, hogy az űrhajósok nyálukkal és vizeletükkel több vírust bocsátanak ki, ami növeli a fertőzés kockázatát.

A vizsgálatok az űrutazás agyban okozott változásaival is foglalkoztak.

Az űrutazás egyéb dokumentált hatásai között szerepel a csont- és izomsorvadás, a szív- és érrendszeri változások, a belső fül egyensúlyi rendszerének problémái, valamint egy szindróma, ami a szemet érinti. Az űrben tapasztalható nagyobb sugárterhelésből eredő rákos megbetegedések kockázata is megnő.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×