Sperma, petesejt vagy megtermékenyítés nélkül, emberi sejtekből hozták létre azokat az embriókat, amelyek a terhesség harmadik-negyedik hetének megfelelő fejlettséget mutatták – írja a The Guardian.

Azok a szövetek azonban, amelyekből sárgatest és méhlepény alakulhatna ki, hiányoztak ezekből a szintetikus embriókból.

Ezek híján nincs elméleti lehetősége annak, hogy magzattá alakuljanak.

Mindezek miatt a nemzetközi irányelveket követi, így erkölcsileg nem támadható a kutatás.

"Szeretném hangsúlyozni, hogy ezek nem embriók, és nem is próbálunk embriókat létrehozni", csak a fejlődés bizonyos aspektusainak vizsgálatára használhatók - mondta Jitesh Neupane, a Cambridge-i Egyetem Gurdon Intézetének munkatársa a Nemzetközi Őssejtkutató Társaság szombaton Bostonban tartott éves találkozóján. Ezzel együtt is meghatározó élmény volt számára megpillantani a szintetikus embriókat a mikroszkóp alatt.

"Véletlenszerűen tettem a lemezt a mikroszkóp alá, és amikor megláttam a szívverést, őszintén szólva megijedtem”

– fogalmazott.

A bejelentést mindössze néhány nappal azután tették, hogy Magdalena Zernicka-Goetz és csapata arról számolt be, 14 napos embrió fejlődési szintjének megfelelő szintetikus embriókat hoztak létre szívverés nélkül. Egy napon belül három rivális csapat tete közzé online szakértői ellenőrzés előtt álló eredményeit a témában.

Neupane és csapata azonban messzebbre jutott fejlődésben, mint a többiek: szívverés általában a terhesség 23. napján jelenik meg, a vár pedig annak negyedik hetében. A szintetikus embriókat embrionális őssejtekből hozták létre, majd egy forgó struktúrába helyezték, amely a méhet helyettesítette. Agykezdemény nem volt a szintetikus embrióban, és mivel a méhlepény és a sárgatest kialakulásához szükséges szövetek is hiányoztak belőle, fejlődése idővel eltért az embriókétól. A kutatást egyelőre nem publikálták.

Robin Lovell-Badge professzor, a londoni Francis Crick Intézet őssejtbiológiai és fejlődésgenetikai vezetője, aki nem vett részt a kutatásban, azt mondta, hogy a méhlepényt és a sárgatestet nélkülöző szintetikus embriókat teljesen másképp kell kezelni, mint a mesterséges megtermékenyítésben használt embriókat.

"A szív csak egy pumpa: az agy az, ami az érzelmeink székhelye, nem a szívünk"

– fogalmazott.

A nemzetközi irányelvek az ilyen típusú embriómodellt az agyi organoidokhoz vagy a laboratóriumban növesztett emberi szívszövethez hasonló kockázati kategóriába sorolják.

Ezek a laboratóriumban növesztett egységek fontos betekintést nyújthatnak a korai fejlődés kevéssé ismert időszakába, ezzel segíthetnek megérteni a genetikai rendellenességek kialakulását és a visszatérő vetélések okait. Használhatók lennének továbbá a gyógyszerek embriókra gyakorolt hatásának szűrésére, valamint a terhességi cukorbetegség és a csecsemők szívhibái közötti kapcsolat tanulmányozására. A regeneratív gyógyászatban is felhasználhatók lennének azért, hogy személyre szabott szív- vagy májszövet-graftokat hozzanak létre, amelyek segítségül szolgálhatnának a donorszervekre váró betegek számára.