Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Close-up shot of microscope with metal lens at laboratory.
Nyitókép: Kkolosov/Getty Images

"Nem kívánunk embriókat létrehozni, csak..." - Szívveréssel rendelkező szintetikus embriót állítottak elő kutatók

Szívverés jeleit és vér meglétét mutatták a laboratóriumban megalkotott embriók. A tudósok azonban figyelmeztetnek arra, hogy "mit nem csinálnak".

Sperma, petesejt vagy megtermékenyítés nélkül, emberi sejtekből hozták létre azokat az embriókat, amelyek a terhesség harmadik-negyedik hetének megfelelő fejlettséget mutatták – írja a The Guardian.

Azok a szövetek azonban, amelyekből sárgatest és méhlepény alakulhatna ki, hiányoztak ezekből a szintetikus embriókból.

Ezek híján nincs elméleti lehetősége annak, hogy magzattá alakuljanak.

Mindezek miatt a nemzetközi irányelveket követi, így erkölcsileg nem támadható a kutatás.

"Szeretném hangsúlyozni, hogy ezek nem embriók, és nem is próbálunk embriókat létrehozni", csak a fejlődés bizonyos aspektusainak vizsgálatára használhatók - mondta Jitesh Neupane, a Cambridge-i Egyetem Gurdon Intézetének munkatársa a Nemzetközi Őssejtkutató Társaság szombaton Bostonban tartott éves találkozóján. Ezzel együtt is meghatározó élmény volt számára megpillantani a szintetikus embriókat a mikroszkóp alatt.

"Véletlenszerűen tettem a lemezt a mikroszkóp alá, és amikor megláttam a szívverést, őszintén szólva megijedtem”

– fogalmazott.

A bejelentést mindössze néhány nappal azután tették, hogy Magdalena Zernicka-Goetz és csapata arról számolt be, 14 napos embrió fejlődési szintjének megfelelő szintetikus embriókat hoztak létre szívverés nélkül. Egy napon belül három rivális csapat tete közzé online szakértői ellenőrzés előtt álló eredményeit a témában.

Neupane és csapata azonban messzebbre jutott fejlődésben, mint a többiek: szívverés általában a terhesség 23. napján jelenik meg, a vár pedig annak negyedik hetében. A szintetikus embriókat embrionális őssejtekből hozták létre, majd egy forgó struktúrába helyezték, amely a méhet helyettesítette. Agykezdemény nem volt a szintetikus embrióban, és mivel a méhlepény és a sárgatest kialakulásához szükséges szövetek is hiányoztak belőle, fejlődése idővel eltért az embriókétól. A kutatást egyelőre nem publikálták.

Robin Lovell-Badge professzor, a londoni Francis Crick Intézet őssejtbiológiai és fejlődésgenetikai vezetője, aki nem vett részt a kutatásban, azt mondta, hogy a méhlepényt és a sárgatestet nélkülöző szintetikus embriókat teljesen másképp kell kezelni, mint a mesterséges megtermékenyítésben használt embriókat.

"A szív csak egy pumpa: az agy az, ami az érzelmeink székhelye, nem a szívünk"

– fogalmazott.

A nemzetközi irányelvek az ilyen típusú embriómodellt az agyi organoidokhoz vagy a laboratóriumban növesztett emberi szívszövethez hasonló kockázati kategóriába sorolják.



Ezek a laboratóriumban növesztett egységek fontos betekintést nyújthatnak a korai fejlődés kevéssé ismert időszakába, ezzel segíthetnek megérteni a genetikai rendellenességek kialakulását és a visszatérő vetélések okait. Használhatók lennének továbbá a gyógyszerek embriókra gyakorolt hatásának szűrésére, valamint a terhességi cukorbetegség és a csecsemők szívhibái közötti kapcsolat tanulmányozására. A regeneratív gyógyászatban is felhasználhatók lennének azért, hogy személyre szabott szív- vagy májszövet-graftokat hozzanak létre, amelyek segítségül szolgálhatnának a donorszervekre váró betegek számára.

Címlapról ajánljuk
Beütött a pártundor Gárdonyban

Beütött a pártundor Gárdonyban

A Fejér megyei Gárdony 2. számú egyéni választókerületében a 2024-es választáson szerzett mandátumot Dávid Zoltán (független), de a képviselő augusztus 1-jei hatállyal lemondott tisztségéről. Az időközi választáson egy jelölt indul, Tátrai Andrea Monika (A Velencei-tó Információs Társadalmáért Egyesület). A névjegyzékben több mint 1100-an szerepelnek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×