A Texasi Egyetem kutatói áttörést értek el a mesterséges intelligencia használata terén – derült ki egy új, a Nature Neuroscience című tudományos lapban megjelent publikációból. A tudósok egy olyan nyelvi dekódert fejlesztettek ki, ami egy mesterséges intelligencia algoritmus segítségével szöveggé tudja konvertálni az ember gondolatait.

A hvg.hu a Vice alapján arról ír, hogy ez az első alkalom, hogy a nyelvet non-invazív beavatkozás, vagyis műtét nélkül rekonstruálták az emberi agy tevékenysége alapján. Mindehhez az fMRI-t, vagyis a funkcionális mágnesesrezonancia vizsgálatot használták.

A 24.hu összegzése szerint a szemantikus dekódolónak nevezett modell több órányi megfigyelésen alapszik, amikor is a páciens funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat (fMRI) közben podcastokat hallgat. Itt feltérképezik az agyi reakciókat, majd a modell ez alapján létrehoz egy szövegfolyamot.

A dekóder ugyan nem tudja szóról szóra megfejteni az illető gondolatait, de gyakran képes megragadni a gondolatok lényegét. Több, nagyjából 15 órányi gyakorlás után jelentős javulás figyelhető meg, itt a program már az esetek felében képes olyan szöveget előállítani, amely pontosan tükrözi az adott személy gondolatait.

A hvg.hu hozzáteszi, hogy a dekóder képes volt szöveggé konvertálni a hallottakat, igaz, a narratíva néhol eltért az eredetitől. Például a „még nincs meg a jogosítványom” mondatot úgy értelmezte a gép, hogy „még el sem kezdtem megtanulni vezetni”.

Tang és csapata az agyon belüli véráramlásra összpontosított, hogy kinyerjék a szavakat az emberekből. Az újszerű megközelítés lehetővé tette a csapat számára, hogy feszegesse a gondolatolvasási technológia határait, megnézve, hogy a dekóder le tudja-e fordítani a résztvevők gondolatait, miközben egy némafilmeket néznek, vagy csak elképzelnek egy történetet. A dekóder mindkét esetben jól adta vissza, hogy mit látnak az alanyok, vagy milyen gondolataik vannak.

A technológiával mindazonáltal

soha nem látott hatékonysággal lehet olvasni az emberek gondolataiban.

Bár egyelőre csak egy laboratóriumi kísérletről van szó, a kutatók azt remélik, hogy a technológia egy napon segítheti majd azokat a betegeket, akik valamilyen betegség miatt nem tudnak beszélni. A dekóder készítői ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy a fejlesztést végül rossz célra is fordíthatják, például a kormányok vagy a munkaadók, hogy így figyeljék meg az embereket.