Infostart.hu
eur:
372.98
usd:
340.27
bux:
139938.32
2026. november 20. péntek Jolán
Nyitókép: ELKH

Különösen veszélyes afrikai faj támad a Balatonnál

A Balaton térségében bukkantak az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat és az Állatorvostudományi Egyetem kutatói a Hyalomma rufipes nálunk szaporodni képes egyedeire.

Magyar kutatók az afrikai Hyalomma rufipes kullancsfaj szaporodni képes populációját fedezték fel Magyarországon – írja közleményében az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH).

Az ELKH és az Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE) együttműködésében megalakult ELKH-ÁTE Klímaváltozás: Új Vérszívó Paraziták és Vector-borne Kórokozók Kutatócsoport tagjai, Keve Gergő és Hornok Sándor országos szintű kutatásuk során megvizsgálták, hogy van-e különbség a madarakon élősködő kullancsok területi eloszlásában. A Balaton nyugati térségében a foltos nádiposzáta és az idei év madarának választott barkóscinege egyedein

az Afrikában elterjedt Hyalomma rufipes faj összesen tíz, még nem kifejlett példányát azonosították.

Mivel ezek a madárfajok költési periódusukban nem vonulnak, továbbá a róluk eltávolított kullancsok egyike még vérszívása elején lévő lárva volt és három, anyai ágon öröklődő gén szekvenciája mind a tíz kullancs esetében azonosnak bizonyult, megállapítható, hogy helyi populációból származnak, sőt valószínűleg ugyanazon genetikai ághoz tartoznak. A fiatal lárva és a szoros genetikai rokonság egyben azt jelenti, hogy a most felfedezett populáció hazánkban szaporodni is képes. Az eredményeket bemutató publikáció a Frontiers in Veterinary Science tudományos folyóiratban jelent meg – írják.

A kutatást a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ornitológusai segítették, akik 2022-ben gyűrűzésre befogott madarak átvizsgálása során csaknem ezer kullancsot távolítottak el 540 egyedről. A Dunántúlról származó minták között

egy különösen veszélyes kullancsfaj, a Hyalomma rufipes (H. rufipes) példányait azonosították, amely elsősorban Közép- és Dél-Afrikában él, de populációi kisebb területeken Észak-Afrikában is megtelepedtek.

A Balaton nyugati térségében az egyik madárvonulás-kutató helyen a nádasokban élő foltos nádiposzáta és barkóscinege összesen öt egyedén tíz, még nem kifejlett H. rufipest találtak ugyanazon a napon. A kullancsok helyi eredetét igazolja, hogy június végén, a költési periódusban élősködtek a madarakon, így azok nem hozhatták őket déli országból, különösen nem Afrikából. Mivel a madarakról eltávolított egyik példány még vérszívása elején lévő lárva volt, továbbá három, anyai ágon öröklődő gén szekvenciája az összes kullancs esetében azonos volt, megállapítható, hogy helyi populációból származnak, sőt valószínűleg ugyanazon genetikai ághoz tartoznak. A fiatal lárva és a szoros genetikai rokonság egyben azt jelenti, hogy

a felfedezett populáció ‒ amelynek alapító példányait korábban délről érkező vonuló madarak hozhatták be ‒ hazánkban szaporodni is képes.

Ugyanakkor nem biztos, hogy át tudnak telelni, bár az enyhe tél ennek kedvez, és szakirodalmi adatok szerint a H. rufipes évente akár 120 fagyos napot is eltűr.

A Hyalomma csoportba tartozó kullancsok kifejlett példányainak rendszeres hazai előfordulását már 130 éve, 1893-ban publikálta Karpelles Lajos atkakutató, majd a 20. század elején ‒ ráadásul szintén a Dunántúlról ‒ Kotlán Sándor. A H. rufipes szaporodni képes helyi populációja azonban eddig sem Magyarországon, sem Európában nem volt ismert. E kullancsfaj kifejlett példányait a jelenlegi kutatás vezetője 2011-ben azonosította szarvasmarhákon ugyanebben a dunántúli vármegyében.

Címlapról ajánljuk
Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban a minimálbér-tárgyalások eredményével kapcsolatban megjegyezte: továbbra is szeretnék egy középtávú, több éves megállapodás sarokköveit látni, most ugyanis az szja-visszatérítés, nem pedig a bruttó emelés miatt fogadták el a legalacsonyabb bérűek jussának emelkedését.

A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A mesterséges intelligenciát használó cégek csaknem harmada számít arra, hogy a technológiával munkaerőt válthat ki; a GKI felmérésében tavaly még nagyjából minden ötödik ilyen vállalat számolt ezzel. Molnár László, a GKI vezető kutatója az InfoRádió megkeresésére arról is beszélt, milyen munkát vehet át a technológia, és mit jelenthet ez a dolgozóknak.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Aggasztó összefüggést találtak a népszerű fogyasztószerek elhagyása után

Aggasztó összefüggést találtak a népszerű fogyasztószerek elhagyása után

A GLP-1-gyógyszerek abbahagyása után nagyjából kétszer olyan gyakran regisztráltak nem halálos infarktust, nem halálos stroke-ot vagy bármilyen okból bekövetkező halált, mint a kezelés alatt – a három kimenetelt együtt vizsgálva. Erre jutott egy több mint 80 ezer, 2-es típusú cukorbeteg olaszországi adatait elemző nemzetközi kutatás. A halálozásban több mint négyszeres különbséget mértek, de a szerzők szerint ezt önmagában a gyógyszerelhagyás valószínűleg nem magyarázza: az abbahagyás a betegek romló egészségi állapotát is jelezheti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×