Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső
Szergej Korszakov orosz kozmonauta által készített és a Roszkozmosz orosz űrügynökség által 2022. december 15-én közreadott kép a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomás (ISS) Szojuz moduljáról. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA és az orosz űrügynökség szivárgás miatt lemondta Szergej Prokopjev és Dmitrij Petelin orosz űrhajós december 14-re tervezett űrsétáját az űrállomás körül. Az orosz űrhajósoknak korábban, november 25-én már le kellett mondaniuk egy űrsétát, akkor az űrruhájukkal kapcsolatban merült fel gond.
Nyitókép: MTI/AP/Roszkozmosz/Szergej Korszakov

Brit tudósok rákos sejteket küldenek az űrbe

A gyógyíthatatlan gyerekkori daganatos megbetegedéseket szeretnék a Nemzetközi Űrállomáson kutatni mikrogravitációs környezetben.

A londoni Rákkutató Intézet tudósai a Nemzetközi Űrállomásra küldenek diffúz középvonali glióma mintát, hogy megnézzék, miként viselkedik mikrogravitációban - írja a Sky News.

A diffúz középvonali glióma agresszív és gyógyíthatatlan tumortípus, amely gyerekekben fordul elő és a legtöbb esetben a diagnózist követő másfél éven belül elhunynak az érintettek.

Műtéttel a legtöbb estben nem lehet eltávolítani a daganatot, mivel az agy létfontosságú részeire nő rá és a kemoterápia sem hatékony. Csak sugárkezelést lehet alkalmazni a betegeknél, de azt is csak azért, hogy csillapítsák a fájdalmat.

A betegség áldozatai közt volt Karen Armstrong is, a néhai Neil Armstrong, az első Holdra lépő űrhajós lánya.

Chris Jones, a tanulmány vezetője és a londoni Rákkutató Intézet gyermekkori rákbiológia professzora szerint Neil Armstrong lányának az 1960-as évek elején bekövetkezett halála óta sajnos nem változott lényegesen a diffúz középvonali gliómában szenvedő betegek túlélési aránya.

"Az elmúlt 15 év azonban forradalmasította az ilyen daganatok biológiai összetettségének megértését, és végre ígéretes, új terápiákat próbálhatunk ki. Az olyan kísérletek, mint a mostani a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén, javítani fogják annak megértését, hogy a rákos sejtek miként lépnek kölcsönhatásba egymással és remélhetőleg új ötletekhez vezetnek a tumorok növekedésének megzavarására, amelyeket aztán a laboratóriumban is tovább tudunk folytatni" - fogalmazott.

A kutatók szerint a mikrogravitáció lehetővé teszi, hogy

3D-kultúráik sokkal nagyobb méretűre nőjenek, mint a Földön,

így jóval nagyobb modelleket használhatnak a rákos sejtek kölcsönhatásának tanulmányozására. A mikrogravitáció a Földön is létrehozható, de Jones professzor szerint a körülmények "bizonyos mechanikai stresszt okozhatnak a sejtekben, ami megváltoztathatja a viselkedésüket - márpedig ezt szeretnénk elkerülni". A kutatást 1,2 millió fonttal támogatja az Egyesült Királyság.

Egy másik, egészen más fókuszú kísérletet folytatnak a brit tudósok: 1,4 millió font támogatással a MicroAge II azt kutatja, hogyan hat a mikrogravitáció az izmokra.

Címlapról ajánljuk
Sári Zsolt az ügynökaktákról: ne a mutogatás eszköze legyen, hanem a közös történelmünk feldolgozása

Sári Zsolt az ügynökaktákról: ne a mutogatás eszköze legyen, hanem a közös történelmünk feldolgozása

A családok lehetőségeiről, a fiatalok ügynökmúlthoz való hozzáállásáról, az állami vezetők esetleges érintettségéről, illetve a kormány attitűdjéről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Sári Zsolt, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×