Infostart.hu
eur:
379.31
usd:
321.33
bux:
132705.84
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Nyitókép: Kathleen Reeder Wildlife Photogr

Hiúzábránd – Hiába telepítették vissza a ragadozót, a kihalás szélén áll a faj Franciaországban

Igen alacsony az állomány genetikai sokfélesége.

Kihalás szélén állnak a franciaországi hiúzok, a populáció legfeljebb százötven felnőtt egyedre csökkent – írta a The Guardian című brit napilap online kiadása.

Természetvédők szerint sürgős cselekvésre van szükség, mivel a DNS-vizsgálatok alapján a franciaországi hiúzok genetikai sokfélesége olyan alacsony, hogy harminc éven belül eltűnhetnek az országból.

Az Eurázsia egész területén elterjedt hiúzok több országban nagy veszélyben vannak az élőhelyük elvesztése, a beltenyészet, az orvvadászat és a közlekedési balesetek miatt.

A 18. században a hiúzok teljesen eltűntek Franciaországból.

Az 1970-es években Svájcban végrehajtott visszatelepítési projekt után néhány eurázsiai hiúz a határon át Franciaországba költözött, és újra megtelepedett a Jura-hegységben.

A populáció azonban nem érte el a stabilizációhoz szükséges létszámot.

A kelet-franciaországi Centre Athenas vadvédelmi központ kutatói 2008 és 2020 között 88 DNS-mintát gyűjtöttek be sérült, elpusztult vagy elárvult hiúzoktól, és 78 mintát tudtak elemezni, hogy képet alkothassanak a populáció genetikai állapotáról. A vizsgálatok a genetikai sokféleség riasztó hiányát mutatták ki. Bár a kutatók szerint Franciaországban több mint 120 felnőtt hiúz él, a populáció génjeinek változatossági szintje mindössze 38 állattal egyenértékű.

A Frontiers in Conservation Science című szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban a kutatók leírják, hogy a franciaországi hiúzok gyakorlatilag beltenyészetben élnek, mivel két párosodó nagymacska ma már nagy valószínűséggel szoros rokonságban áll egymással.

A tanulmány egyik szerzője, Nathen Huvier rámutatott, hogy a genetikai változatosság hiánya csökkentheti az egyedek fittségét, környezeti változásokhoz való alkalmazkodási képességét, és betegségekhez vezethet. Egy ilyen populáció veszélyeztetettnek számít, miközben a hiúz csúcsragadozóként kulcsfaj a helyi ökoszisztémában - tette hozzá Huvier.

A populáció genetikai változatossága több módon növelhető.

  • Az egyik megoldást, hogy egészségesebb - például németországi vagy svájci - csoportokból telepítenek be hiúzokat.
  • Egy másik megközelítés lehet a levadászott hiúzok pótlása és az elárvult hiúzkölykök kicserélése a különféle régiókban található vadvédelmi központok között.

A kutatók emellett szeretnék elérni, hogy a hatóságok szigorúbban betartassák az orvvadászat elleni törvényeket, és helyezzenek ki közúti jelzőtáblákat, amelyek figyelmeztetik az autósokat a hiúzok jelenlétére, hogy csökkentsék a balesetben elpusztuló állatok számát.

Címlapról ajánljuk

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
Már nem a dohányzás és az alkohol a rák kialakulásának vezető oka

Már nem a dohányzás és az alkohol a rák kialakulásának vezető oka

A Portfolio Checklist szerdai adásában Dr. Dank Magdolnával, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójával a rákellenes világnap alkalmából beszélgettünk. A professzor asszonyt a legújabb terápiákról, a fiatal generációk egyre nagyobb érintettségéről, valamint arról is kérdeztük, hogy a három legtöbb halálos áldozatot követelő ráktípus esetében mire lenne szükség, hogy javulás következzen be. (A megszólalás 14:40-nél indul.) A műsor másik részében a magyar költségvetést terhelő kamatkiadásokkal foglalkoztunk, amelyek összege immár jóval meghaladja a négyezer milliárd forintot és így jelentősen hozzájárul az idén 5% felett várható deficithez. Az ide vezető útról, a következményekről kérdeztük Beke Károlyt, a Portfolio elemzőjét, aki arra is kitért, hogy mikor enyhülhet a költségvetésre ebből az irányból nehezedő nyomás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×