Több ezer tudományos folyóirat kiadója tiltotta meg vagy korlátozta a chatbot igénybe vételét. Az aggodalmak közt szerepel, hogy hamis vagy hibás kutatási eredmények jelenhetnek meg az alkalmazásával.

Az OpenAI kifejlesztette chatbot az elmúlt hónapokban azzal lepte meg emberek millióit, hogy verseket, novellákat és esszéket írt, sőt, személyes tanácsokat adott – írja a The Guardian.

A szövegalkotásban nagyon ügyes ChatGPT-nek már sikerült hibás állításokat tartalmazó, mégis meggyőző tudományos anyagokat produkálnia, melyek képesek megtéveszteni az olvasót, de mivel sokan használták cikkeik előkészítéséhez,

több esetben tüntették már fel publikációk társszerzőjeként.

Erre a tudományos világnak is reagálnia kellett: a Science ezt kedden tette meg, amikor Holden Thorp főszerkesztő frissítette a szerkesztőségi szabályzatot.

"Tekintettel arra az őrületre, ami körülötte kialakult, jó ötlet teljesen egyértelművé tenni, hogy nem engedélyezzük, hogy a ChatGPT szerzőként szerepeljen, vagy hogy a szövegét használják fel a kutatásokban" – mondta Thorp a döntés kapcsán.

A szerzőknek nyilatkozniuk kell arról, hogy a beadott kutatások saját munkáik: mivel ezt a ChatGPT nem tudja megtenni, nem jelenhet meg a lapban szerzőként.

De az is problémás, ha valaki a felkészülés során használja segítségét, mivel Thorp szerint a ChatGPT hibázhat, ami így bekerül a tanulmányba, ráadásul ha a kutatók a mesterséges intelligenciára hagyatkoznak kutatás közben, elveszhet a kontextus és az alaposság – Thorp szerint ez éppen ellentétes irány azzal, amelyet a tudományos világnak követnie kell.

A Nature-t és másik közel háromezer tudományos folyóiratot kiadó Springer-Nature is hasonló döntést hozott, a náluk publikáló szerzők sem tüntethetik fel társszerzőként a ChatGPT-t, de használatát nem tiltották meg egyértelműen. Felkészülésre használható még a bot, de ezt fel kell tüntetni.

"A fejlemény, amire nagyon erősen úgy éreztük, hogy reagálnunk kell, az a tény volt, hogy hirtelen az eszköz társszerzőként jelent meg" – mondta Magdalena Skipper, a Nature főszerkesztője. Szerinte megfelelő odafigyeléssel használható az eszköz, mely

segíthet a nem angol anyanyelvű kutatóknak

abban, hogy nyelvhasználatuk gördülékenyebb legyen.

A Lancet-et is kiadó Elsevier is a Nature-höz hasonló hozzáállást követi. Társszerzőként nem engedélyezi a ChatGPT-t, de a szöveg előkészítésében igénybe lehet venni segítségét. Michael Eisen, az eLife főszerkesztője szerint a ChatGPT nem lehet szerző, de elkerülhetetlennek látja elfogadását. Sandra Wachter, az Oxfordi Egyetem technológiai és szabályozási professzora szintén üdvözölte a lépéseket, egyben rámutatott arra is, hogy a művészetek és az újságírás területén is szükség lehet ilyesmire.