Az új szúnyogfaj megjelenése nehezebbé teheti a kontinensen a malária eltörlésére tett erőfeszítéseket. A járványkitöréseket az utóbbi időben nehéz volt megfékezni Afrikában, mivel az egészségügyi dolgozók és a kutatók a pandémiára összpontosítottak.

2019 és 2020 között a maláriás fertőzések száma Afrikában 7 százalékkal, mintegy 228 millióra emelkedett – írja a Nature.

Ez a szúnyogfaj a városokban érzi otthon magát

A kutatók azért aggódnak az Anopheles stephensi faj a malária terjesztésében vállalt szerepe miatt, mert az gyakran szaporodik hordókban vagy kutakban, így városi környezetben is szívesen él. Más, malária terjesztésért alkalmas fajok inkább pocsolyákat és tavakat választanak petéik lerakásához, így inkább vidéken fordulnak elő. A gyors urbanizálódás Afrikában nagy teret biztosít az A. stephensi faj számára a szaporodásra.

Fitsum Tadesse kutató szerint ráadásul a szúnyog lárvái különösen ellenállóak; a szúnyog még a száraz évszakokban is fennmarad, ellentétben más maláriahordozókkal, amelyek megfelelő szaporodóhelyek nélkül elpusztulnak.

Új megoldásokra van szükség ellene

További aggodalomra ad okot, hogy az A. stephensi a kültéri környezetet részesíti előnyben, ami hatástalanná teszi a szúnyogok elleni védekezés néhány hagyományos módszerét, például a szúnyogháló alkalmazását és a permetezést.

"Kérdéses, hogy a malária felszámolása mennyire megvalósítható a meglévő eszközökkel" - mondja Jan Kolaczinski, aki a WHO Globális Malária Programjának vektorellenőrzési és rovarölőszer-rezisztencia egységét vezeti. Tekintettel arra, hogy az A. stephensi rezisztens az olyan gyakori rovarölő szerekkel szemben is, mint a DDT és a piretroidok, Kolaczinski hangsúlyozza, hogy a rovar terjedésének megállítása érdekében újszerű megoldásokat kell keresni - például

a genetikailag módosított szúnyogokon is érdemes gondolkodni.

Pradeep Srivastava, a Delhiben működő Nemzeti Vektoros Betegségellenőrzési Központ korábbi vektorellenőrzési és entomológiai vezetője szerint az egyik bevált stratégia a víztárolásra vonatkozó szigorúbb irányelvek bevezetése.

A tét nagy: az Etiópiával szomszédos Dzsibuti 2012-ben, amikor a kutatók először találkoztak az A. stephensi-vel, a malária felszámolásának küszöbén állt. Azóta a fertőzések száma ugrásszerűen megnőtt, 2020-ban több mint 73 ezer esetet jelentettek. Az elmúlt években a szúnyogfajt észak-Nigériában, a kontinens több ezer kilométeres körzetében figyelték meg. A WHO 2019-ben riasztást adott ki az A. stephensi miatt, idén szeptemberben pedig az ügynökség kezdeményezést indított a terjedésének megállítására.

Egy 2020-as elemzés szerint mintegy 126 millió, afrikai városokban élő embert fenyegethet malária, ha az A. stephensi tovább terjed a kontinensen.

A WHO kísérleti programot koordinál egy 2021-ben a gyermekek körében történő széles körű használatra engedélyezett malária elleni vakcina terjesztésére. A vakcina, amely a maláriaparazita leghalálosabb faja elleni antitestek létrehozásával működik, Kenyában, Malawiban és Ghánában korlátozottan kerül forgalomba, és 2025-re más maláriaendemikus országokban is elérhetővé válik.