Infostart.hu
eur:
381.08
usd:
322.1
bux:
128094.69
2026. február 2. hétfő Aida, Karolina
An elderly man not feeling well while doctor writing down symptoms during COVID-19 pandemic.
Nyitókép: Smederevac/Getty Images

Felcsillan a remény a poszt-Covidban szenvedőknek

A koronavírus-fertőzésen átesett betegek mintegy 80 százalékánál jelentkezik a poszt-Covid szindróma. A tünetek diagnosztizálása és a megfelelő terápia kiválasztása viszont még mindig gyerekcipőben jár. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet legújabb kutatása ebben szeretne változást hozni.

Poszt-Covid szindrómák alatt azokat a tünetegyüttesek értjük, amelyek az aktív fertőzés után is fennmaradnak bizonyos betegeknél. Fontos kihangsúlyozni, hogy ezek nem feltétlenül függnek össze a lezajlott vírusfertőzés súlyosságával. Megyesfalvi Zsolt kutatóorvost elmondása szerint a legnagyobb gond – Magyarországon és világviszonylatban egyaránt –, hogy még nincsenek olyan biomarkerek, fehérjék, esetleg molekulák, amelyek előre jeleznék az adott poszt-Covid tünetegyüttes kialakulásának a lehetőség, lefolyásának súlyosságát, pedig ezek lehetőséget adnának a célzott, személyre szabott terápiára.

A szakember elmondta, az Országos Korányi Pulmonológia Intézetben elsősorban véralapú biomarkereket vizsgálnak, elemezve a beteg vérét a fehérjeösszetétel, az anyagcsere és más molekulák szempontjából, hogy esetleg ezek alapján vetítsék előre az adott személynél a poszt-Covid szindróma megjelenésének a valószínűségét.

A poszt-Covid szindrómának nagyon szerteágazó tünetegyüttesei lehetnek, hiszen vannak légúti és központi idegrendszert, esetleg az izomrendszert érintő tünetek, és emiatt nem igazán lehetséges egységes biomarkereket beazonosítani. A Pulmonológia Intézetben ezért

a személyre szabott biomarkerpanelek kialakítására fókuszálnak,

amit úgy érhetnek el, hogy poszt-Covid-tünetspecifikusan azonosítják a biomarkereket – magyarázta a szakember.

Megyesfalvi Zsolt szerint legkésőbb 2024 közepéig-végééig összeállhat a biomarkerpanel, és majd azt követen lesznek kipróbálhatók a klinikai gyakorlatban. Bár ez hosszú időnek tűnhet, de tekintettel arra, hogy sokáig velünk maradhatnak a poszt-Covid tünetegyüttesek, érdemes és szükséges ezeket kutatni – emelte ki a kutatóorvos.

A szakember elismerte, ahogyan kezdetekben magáról a koronavírus-fertőzésről és annak lefutásáról is keveset tudott az orvostudomány, úgy ez most igaz a poszt-Covid szindrómára is. Viszont utóbbiakról nem esik annyi szó, mint annak idején a világjárványról, noha

a poszt-Covid tünetek is rendkívül megnehezítik egyesek életét a fertőzés lezajlása után.

Tekintettel arra, hogy egy viszonylag új dologról van szó, előfordul a gyakorlatban, ha nem is a félrediagnosztizálás, de az, hogy nem igazán ismerik fel a poszt-Covid tünetegyüttes jelenlétét – tette hozzá.

A kutatóorvos azt is megjegyezte, miután a diagnózist felállítják, hogy az adott illető poszt-Coviddal küzd, már maga az altünetcsoport eldöntése már nem okoz nehézséget.

„Maga a betegség megléte, ami nehéz nehézséget okoz a szakma számára” – ismételte meg.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hortay Olivér: egy V4-egység mentén kialakuló koalíció törölheti el a brüsszeli karbonadót és annak kiterjesztését

Hortay Olivér: egy V4-egység mentén kialakuló koalíció törölheti el a brüsszeli karbonadót és annak kiterjesztését

A Századvég legújabb elemzése szerint Brüsszel a világ legmagasabb karbonadóival terheli az uniós energiatermelőket, ami az elhibázott szankciós politikával együttesen az amerikai és a kínai ipari villamosenergia-árak kétszeresére emeli az európai árakat. Egy uniós erőműnek 2024-ben háromszor annyit kellett fizetnie egy tonna kibocsátott szén-dioxid után, mint egy amerikai, és ötször annyit, mint egy kínai energiavállalatnak – mondta az InfoRádióban a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője, Hortay Olivér.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója, a Magyar Szövetség külügyi szakértője
Hatalmas rángatások a piacokon - Mit csinál a magyar tőzsde?

Hatalmas rángatások a piacokon - Mit csinál a magyar tőzsde?

Hétfőn is folytatódik a pénteken indult eladási hullám a tőzsdéken, ami azt követően kezdődött, hogy Donald Trump megnevezete Jerome Powell utódját. Ázsiában a dél-koreai tőzsde vezetésével nagyobb esést láthatunk hétfő reggel, de különösen a nemesfémek festenek nagyon csúnyán: az arany és az ezüst is több hetes mélypontra süllyedt. Eközben az olaj ára is zuhan, mivel enyhülni látszódik a feszültség az USA és Irán között.  Európában ezt követően csak kisebb eséssel indult a nap, nem sokkal később pedig már le is dolgozták az esést a vezető börzék. A magyar tőzsde most az alulteljesítők között van.  Gazdasági események szempontjából az Egyesült Államokból érkező januári feldolgozóipari bmi és az ISM-indexre ajánlott figyelni.  Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×