Az A vércsoportúaknak ugyanakkor van okuk aggódni, esetükben a legnagyobb ugyanis annak a lehetősége, hogy még hatvanéves koruk előtt sztrókot szenvednek el – írja a Euronews.

A kutatást a Marylandi Egyetem szakemberei végezték metaanalízissel: kifejezetten azt figyelték, hogy az olyan genetikai adottság, mint egy ember vércsoportja, milyen eséllyel befolyásolja azt, hogy sztrókot kap-e fiatalabb korában.

Nullás vércsoportúnak lenni jó

Ennek érdekében 48 genetikai kutatás adatait vetették egybe, amelyek mind 18-59 év közötti felnőttek iszkémiás sztrókjával foglalkoztak. Az iszkémiás sztrókot az agy vérellátásának elzáródása okozza. A vizsgálatokban összesen mintegy 17 ezer sztrókos beteg és közel 600 ezer egészséges kontrollszemély vett részt, akik soha nem szenvedtek sztrókot.

A kutatók azt találták, hogy a korai sztrókon átesettek nagyobb valószínűséggel voltak A vércsoportú és kisebb valószínűséggel nullás vércsoportú emberek, mint a késői sztrókon átesett, illetve sztrókon soha át nem esett emberek.

"Az A vércsoport körülbelül 16 százalékkal növeli a kockázatot a korán kialakuló sztrók esetében, de csak körülbelül 5 százalékkal a később kialakuló sztrók esetében.

Ha valaki nullás vércsoportú, 12 százalékkal kisebb eséllyel kap korai sztrókot,

míg a később kialakuló sztróknak csak 4 százalékkal kisebb a valószínűsége" – ecsetelte az eredményeket Braxton Mitchell, a kutatás egyik vezetője.

Aggódni az A-soknak sem kell azért

Ez jó hír szinte az egész világnak, de nem annyira Európának. Európa számos országában az A-s vércsoport ugyanis a leggyakoribb, de a világ legtöbb más részén a nullás a legelterjedtebb a Statista szerint.

Az elemzések tehát arra mutattak rá, hogy bár igen kis mértékben, de mégiscsak megnő a sztrók kialakulásának kockázata az A vércsoportú emberek számára. Ezzel együtt sem biztatják őket arra, hogy aggódjanak, esetleg olyan vizsgálatokon vegyenek részt, amelyek kideríthetik, ha ez az állapot fenyegeti őket.

"Klinikailag értelemben véve nem kell aggódnunk amiatt, hogy a vércsoportunk miatt nagyobb esetünkben a sztrók kockázata, annak

vannak ugyanis ennél fontosabb kockázati tényezői,

közte a vérnyomás és a dohányzás, amelyekre valóban oda kell figyelnünk" - mondta Mitchell.

Hozzátette azt is: azt érdekes vizsgálati iránynak tartja, hogy a fenti kockázati tényezők és az A vércsoport együttes fennállását ugyanakkor figyelemmel kísérjék, hogy kiderüljön, ez jelentősebben emel-e a kockázaton.

Az okokat még nem értik

Az még kérdéses, hogyan függ össze az A vércsoporttal a magasabb kockázat: valószínűleg a vérrögképződésben rejlik a válasz. Más tanulmányok ugyanis azt sugallják, az A vércsoportú emberek hajlamosabbak arra, hogy lábaikban vérrögök alakuljanak ki - ez az állapot a mélyvénás trombózis. A vérrögképződésre való fokozott hajlam jelenthet egyben fokozott hajlamot sztrókra is.

Fontos tudni ugyanakkor, hogy a kutatásban elemzett adatok leginkább európai emberektől származtak, ezért változatosabb háttérből érkezőkkel érdemes további elemzéseket készíteni.

Egyéb betegségek kapcsán is vizsgálták már a vércsoport és a rizikó mértékének kapcsolatát. A Harvard tudósai által készített tanulmány például megállapította, hogy

az A, B vagy AB vércsoportú embereknél nagyobb a szívkoszorúér-betegség kockázata, mint a nullás vércsoportúaknál.

A legritkább, AB vércsoporttal rendelkezőknél volt a legnagyobb a kockázat. Más tanulmányok szerint az A vércsoportúaknál nagyobb a gyomorrák kockázata, mint a más vércsoportúaknál.

A vércsoportok és egyes betegségek kialakulása közti kapcsolat miatti aggodalmaktól ugyanakkor óvva intenek a szakemberek, inkább a megváltoztatható rizikófaktorokra szeretnék, hogy jobban figyeljünk. Ezek általában életmódunkból fakadó tényezők.