A korábbi rekordot 2020. július 19-én dokumentálták, amikor is a nap 1,47 ezredmásodperccel volt rövidebb a szokottnál, írja a CNN cikke.
Ez ugyanakkor nem a világtörténelem legrövidebb napja volt, csak az atomóra történetében mért rekord. Atomóra az ötvenes évek óta méri a Föld forgásának idejét, az ezt megelőző időszakban valószínűleg még ennél rövidebb napok is előfordulhattak Dennis McCarthy, az amerikai haditengerészeti obszervatórium nyugalmazott időügyi igazgatója szerint.
A dinoszauruszok idejében például 23 és fél órából állhatott egy nap.
Az 1820-as évek óta a bolygó forgása lassult, az utóbbi éveben azonban ismét gyorsulni kezdett. A kutatók egyelőre nem tudnak biztos választ adni arra a kérdésre, hogy miért gyorsulhat a Föld forgása - valószínűleg vagy a glaciális izosztázia (amikor a jégtakaró súlya alatt besüllyed az adott kőzetrész - például Skandinávia -, majd a jégtakaró elolvadtával a hegység kiemelkedik, beáll az egyensúly), vagy a gleccserek olvadása miatt bekövetkező földmozgások állnak a jelenség hátterében.
A Föld valamivel szélesebb, mint amilyen magas: a sarkvidékeken található gleccserek az északi és a déli pólusokon egyaránt nyomják a földkérget McCarthy szerint. A klímaváltozás következtében olvadó jég által egyre kisebb a nyomás a két póluson, ettől
a Föld alakja egyre kerekebbé válik,
ami segíti a gyorsabb mozgásban. A jelenség alapja ugyanaz az elv, amelynek mentén a forgásokat végrehajtó műkorcsolyázók széttárják kezüket, ha lassulni szeretnének, és behúzzák, ha gyorsabban szeretnének pörögni.
McCarthy szerint egyesek összefüggést feltételeznek a jelenség és a Chandler-imbolygás közt. Bolygónk tengelye nem egy vonalban van szimmetriatengelyével, amely a Földet két egyenlő félre osztja: ez enyhe imbolygást okoz a Föld forgása során. McCarthy úgy véli, a Chandler-imbolygás nem befolyásolhatja a Föld forgási sebességét, ha a bolygó alakja megváltozik, az a billegés frekvenciáját változtatja meg, nem pedig a forgási frekvenciáját - mondta.
Mindennapjainkban észre sem vesszük azt a rövid időmennyiséget, amellyel rövidebbek napjaink, de ha a tendencia folytatódik, ki kell igazítani a napok hosszát.
Ez korábban egy-egy szökőmásodperc beiktatását jelentette a Föld lassuló forgása miatt: 1972-ig ez 27 alkalommal történt meg. Ha most tovább gyorsul a Föld forgása, McCarthy szerint szükség lehet egy szökőmásodperc elvételére. Erre 3-4 éven belül kerülhet sor.