Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Candles Burning at Night. White Candles Burning in the Dark with focus on single candle in foreground
Nyitókép: Lukasz Kochanek/Getty Images

Elhunyt Csizmadia Imre

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külső tagja, a kvantumkémia nemzetközi hírű professzora volt.

Az életének 90. évében július 13-án elhunyt Csizmadia Imre Gyula 1932. október 30-án született Budapesten. Sárbogárdon nevelkedett, majd iskoláit a második világháború idején a Pesti Református Gimnáziumban, a háború után Szeghalmon folytatta. Egyetemi tanulmányait a BME-n kezdte, és 1956-ban egy úgynevezett vegyes mérnöki diplomát szerzett - olvasható az MTA megemlékezésében, amelyben Perczel András akadémikus, az MTA Kémiai Tudományok Osztályának elnöke búcsúzik az elhunyt kémikustól.

Csizmadia Imre 1956 után Kanadába emigrált, ahol 1957 és 1959 között a vancouveri Brit Kolumbiai Egyetemen (UBC) MSc-diplomát, majd 1959 és 1962 között ugyanott PhD-fokozatot szerzett. Mintegy 10 évet felölelő egyetemi tanulmányai után két évig (1962-1964) kutatott a Massachusettsi Műszaki Egyetemen (MIT-n) posztdoktori ösztöndíjasként a világhírű John C. Slater professzor vezetése alatt.

Ebben az időszakban rendszeresen bejárt a villamosmérnökök előadásaira, ahol a számítógépek programozását oktatták, és felismerte, hogy a közeljövőben a forradalmi fejlődés ebbe az irányba fog elindul, ami majd az egész világot megváltoztatja. Ez vezetett ahhoz, hogy posztdoktori időszaka alatt az MIT-n kvantumkémiai számításokkal foglalkozott, a világ első egyetemi számológép-centrumában.

Ezt követően nyugdíjazásáig (1998) a Torontói Egyetem kémiai tanszékének professzora, majd élete végéig professor emeritusa volt. Nyugállományba vonulását követően hazaköltözött Magyarországra, azért, hogy a magyar felsőoktatást támogassa az évek során megszerzett tapasztalata alapján.

Tanítványai közül húszan lettek később világszerte egyetemi tanárok. Folyóiratot indított, amely az alkalmazott kvantumkémiai vagy más néven "számításos kémiai" eredményeket publikálta (THEOCHEM / Elsevier).

A megemlékezés szerint a kémikus több mint 550 tudományos publikáció társszerzője, meghatározó személyisége volt. Ez idő alatt Dél-Amerikától Ázsián át Európáig rengeteg kollégával kooperált, számos egyetemen tanított. Három egyetemtől kapott díszdoktori címet (Eötvös Loránd Tudományegyetem, National University of San Luis, Semmelweis Egyetem). Csizmadia Imrét 2004-ben választotta az MTA külső tagjai közé.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×