Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel
Nyitókép: Pixabay

Minden, amit az öt év alattiak koronavírus elleni oltásáról tudni lehet

Az Egyesült Államokban már ezen a héten elkezdhetik oltani a félévesnél idősebb gyerekeket: a Pfizer vakcináját ötéves kor alatt, a Modernáét hat év alatt kaphatják. Ezzel az USA az első ország, amely mRNS-oltást tesz elérhetővé koronavírus ellen már a legfiatalabbak számára is.

Az amerikai rendszerben változatos helyszíneken lehet hozzájutni majd a vakcinához: a gyermekháziorvosok mellett kórházak, alapellátó központok és patikák is kínálják. A három év alattiak esetében valószínű, hogy az immunizálásból a patikai kör kimarad a legtöbb államban – írja az NBC News.

Az USA 10 millió adag vakcinát rendelt azoknak, akik kérik az oltást – egyetlen állam, Florida nem segít a gyermekháziorvosoknak a beszerzésben, így itt valószínűleg később indul meg a kicsik oltási programja. Az országban általánosságban véve szerdától kapják majd az oltást a legkisebbek a tervek szerint.

A kétféle oltás különbségei

A Pfizer oltásából három adagot adnak be: az első kettőt három hét különbséggel, míg a harmadikat minimum két hónappal a második adagot követően. A Moderna esetében két adag az alapimmunizálás és négy hétnek kell eltelnie az oltások közt.

A dozírozás is eltér: a Pfizer a felnőtteknek kínált adag hatóanyagának tizedét, míg a Moderna annak negyedét használja a kicsik oltásában.

"Mivel három dózisról van szó, a Pfizer vakcinájával immunizált gyerekeknél hosszabb időbe telik, mire kialakul az immunitás" – mondta Cody Meissner, a bostoni Tufts Gyermekkórház gyermek- fertőzőbetegség szakértője. Meissner tagja volt az FDA tanácsadó testületének, amely szerdán értékelte az oltóanyagokat.

A hatékonyságban is vannak eltérések

A Pfizer oltóanyaga 80 százalékkal csökkentette a tünetes megbetegedések kialakulását a 6 hónapostól 4 évesig terjedő korcsoportban, de az eredményt nagyon alacsony számú eset alapján érték el. Az oltottak közt 3, a placebocsoportban 7 gyermek fertőződött meg.

A Moderna oltása 2-5 évesek közt 37 százalékos hatékonyságot mutatott, míg fél évestől két éves korig 51 százalékosat. Meissner szerint nehéz összehasonlítani a két oltást mindaddig, míg nincsenek a valós életből származó, megfigyelésen alapuló adatok: ő maga is nehezen választana, hogy melyik vakcinát ajánlja a szülőknek.

A várható mellékhatások

Mindkét vakcina esetében enyhe mellékhatásokkal szembesültek. A Moderna oltásának felvételét követően a gyerekek 21-26 százaléka lázasodott be mind a két adag után – ez nagyobb arány, mint amit nagyobb gyerekeknél vagy felnőtteknél megfigyeltek. A Pfizer oltásával kapcsolatosan ez a mellékhatás ritkább, a kétévesnél fiatalabbak 7 százalékánál fordult elő.

A fáradékonyság is jellemző tünet: a Pfizer oltása után a gyerekek 45 százalékában alakult ki, míg a Modernáét követően a 3 év fölöttiek 62 százalékánál.

Szívizom- vagy szívburokgyulladást nem jelentett egyik cég sem, igaz, az oltottak alacsony száma is indokolhatja ezt.

Meissner szerint ugyanakkor a vakcina képviselte kockázat nagyon alacsony, főként az állatbetegséggel rendelkező gyermekek esetében messze nagyobb az előnye, mint a kockázata.

Az USA-ban a 11 év alattiak háromnegyede átesett már a fertőzésen, Meissner ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a legerősebb védelmet az átvészelt fertőzés és az oltás adja együtt. Az újrafertőződések igen valószínűek a jövőben is, így azoknak a szülőknek, akiknek gyermeke enyhe Covidon esett át, át kell gondolniuk, mit szeretnének megelőzni – a megfertőződést magát, vagy megelégednek azzal a feltételezéssel, hogy egy újabb fertőzés is enyhe lesz.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×