Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel
Nyitókép: Unsplash.com

Emiatt egyelőre az orvostudomány is széttárja a kezét

Önfeledt strandolás, hűs limonádé, frissítő nyári zápor, vízi sportok. Ezek mind szenvedést okoznak a vízallergiás betegeknek.

A vízallergia, orvosi nevén aquagenic urticaria egy rendkívül ritka betegség, átlagosan 230 millió emberből csupán egy szenved tőle. Számukra a tisztálkodás is kínokat okoz – idézi az Index a Képmás Magazin cikkét.

A vízallergia a csalánkiütés (urticaria) egy ritka fajtája. Vízzel történő érintkezést követően vörös kiütések jelennek meg a bőrön, ami viszketéssel és égő érzéssel társul, majd a törölközést követően a bőrtünetek 30-60 percen belül halványodni kezdenek.

Előfordul, hogy ugyanilyen allergiás reakció történik akkor, amikor a beteg bőre esővízzel, könnyel, hóval vagy izzadsággal érintkezik, sőt vannak ennél súlyosabb kóresetek is, amikor a beteg vizet inni sem tud, mert a szájával érintkezve az is tüneteket okoz.

„Az érintettek számára is léteznek azért olyan italok, amiket tünetmentesen képesek fogyasztani, de hogy miért éppen azt (például diétás kóla, vagy tej), annak még nem tudjuk az okát” – magyarázta a lapnak Csiki Árpád háziorvos.

Amikor allergiás reakciót tapasztalunk, az immunrendszerünk hisztamint szabadít fel az allergén anyaggal szembeni küzdelemben, ezért egyesek úgy vélik, sokkal inkább a vízben előforduló vegyi adalékanyagok, például a klór, okozzák ezt a reakciót, nem pedig magával a vízzel való érintkezés, de ezek csak feltételezések.

Tehát a kutatók még dolgoznak azon, hogy a vízallergia pontos okát meghatározzák.

A háziorvos tanácsa szerint fontos, hogy az érintettek bőre a lehető legkevesebbszer érintkezzen vízzel, nyáron viseljenek könnyű ruházatot, és változtassanak az étrendjükön, vagyis mellőzzék a magas víztartalmú élelmiszereket. Egy ilyen életmódváltás azonban komoly odafigyelést igényel, és

néha depresszióhoz és vízfóbiához vezethet.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×