Évi két-hárommillió haláleset megelőzésében segítenek az oltások, amelyek mintegy 20 potenciálisan halálos betegséggel szemben védik az embereket világszerte a MedicalXpress cikke szerint: a pandémia kezdete előtt ezek speciális csoportokra, például az idősekre vagy a gyerekekre specializálódtak.

Évi ötmilliárd adagnyi oltóanyagot gyártottak le a koronavírus elleni vakcinák kifejlesztését megelőzően, aztán minden megváltozott: 2021-ben 11 milliárd adagnyi vakcina került ki a gyárakból. Kevesebb mint egy év alatt fejlesztették ki a koronavírus elleni oltást, miközben olyan fertőző betegségek, mint a HIV ellen változatlanul nincsen még oltóanyag annak dacára, hogy az AIDS évente okozza milliók halálát.

A vakcinaegyenlőtlenségre a gazdag és szegény országok oltóanyaghoz való hozzáférése közti különbségek is rávilágítottak: kanyaró elleni oltás fél évszázada létezik már, mégis 140 ezren haltak bele a betegségbe még 2018-ban is. Ráadásul most ismét terjedni kezdett a betegség.

Az első oltástípusok

Edward Jenner brit orvos 1796-ban készítette el az első himlő elleni vakcinát, azóta

számos más oltásfajta is megszületett.

Az inaktivált vakcinák, amelyeket a gyermekbénulás és az influenza ellen használnak, elpusztítják vagy inaktiválják a kórokozót, de megtartják a kórokozó azon képességét, hogy antitesteket termeljen a jövőbeli fertőzések leküzdésére. A legyengített vakcinák - amelyeket kanyaró, mumpsz és rubeola, valamint bárányhimlő ellen használnak - a vírus legyengített változatát tartalmazzák, szintén az ellenanyagok fokozása érdekében.

Az újabb vírusvektoros vakcinák, amelyeket az ebola, vagy az AstraZeneca és a Janssen koronavírus elleni vakcinái esetében használnak, egy másik, ártalmatlan vírus módosított változatát használják, hogy genetikai utasításokat csempésszenek a szervezet sejtjeihez, hogy azok antitesteket termeljenek. A legújabb technológia a Pfizer és a Moderna oltásaiban vakcináiban használt mRNS, amely a koronavírus tüskefehérjéjének felépítésére vonatkozó utasításokat juttatja el az antitestek előhívása érdekében.

Újraosztották a kártyákat

Korábban a hatalmas költségek miatt csak néhány nagy gyógyszergyártó cégnek volt kapacitása új vakcinák kifejlesztésére.

"Ez néhány ember privilégiuma volt, de az mRNS újraosztja a kártyákat" - mondta Loic Plantevin, a Bain and Company tanácsadó cég egészségügyi szakértője.

A világjárvány előtt négy vállalat birtokolta a globális vakcinapiac 90 százalékát: az amerikai Pfizer és Merck, a brit GSK és a francia Sanofi.

A Pfizer kivételével azonban - a német BioNTech céggel kötött partnerségnek köszönhetően - egyikük sem tudta gyorsan piacra dobni a Covid-vakcináját.

A koronavírus azonban új szereplőket hozott helyzetbe, például a BioNTech-et és a Modernát. Emellett olyan országokban is ösztönözte a termelést, amelyek a világjárvány korábbi szakaszában kimaradtak a vakcinaadagok oroszlánrészéből: a WHO már 2024-ben mRNS-vakcinagyártó központok létrehozását tervezi hat afrikai országban.

Drew Weissman, a Pennsylvaniai Egyetem munkatársa, akinek több évtizedes kutatása nyitotta meg az utat az mRNS technológia előtt, arról beszélt, hogy csapata Covid-oltóanyagot gyártó telepek létrehozásán dolgozik Thaiföldön és több afrikai országban.

Régi betegségekkel kapcsolatban is reményt adhat

Az mRNS-technológia gyors elterjedése más fertőző betegségek új vakcináinak reményét is felcsillantotta: a Moderna már a dengue-lázat, az ebolát és a maláriát veszi célba.

Számos projekt dolgozik egy olyan univerzális koronavírus-vakcinán is, amely nemcsak a koronavírus és annak változatai ellen, hanem más, a jövőben az állatokról terjedő koronavírusok ellen is védelmet nyújtana, és a HIV-vakcinával kapcsolatos remények is újraéledtek.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!