eur:
412.08
usd:
394.17
bux:
79942.94
2024. november 25. hétfő Katalin
Woman visiting her doctor
Nyitókép: milan2099/Getty Images

Két, eddig legyőzhetetlen vírus is mattot kaphatna a koronavírus-járvány nyomán

Új alapokra helyezheti az mRNS-technológia a dengue-láz vagy a malária elleni küzdelmet is: az oltások világát gyökeresen változtatta meg a koronavírus-járvány.

Évi két-hárommillió haláleset megelőzésében segítenek az oltások, amelyek mintegy 20 potenciálisan halálos betegséggel szemben védik az embereket világszerte a MedicalXpress cikke szerint: a pandémia kezdete előtt ezek speciális csoportokra, például az idősekre vagy a gyerekekre specializálódtak.

Évi ötmilliárd adagnyi oltóanyagot gyártottak le a koronavírus elleni vakcinák kifejlesztését megelőzően, aztán minden megváltozott: 2021-ben 11 milliárd adagnyi vakcina került ki a gyárakból. Kevesebb mint egy év alatt fejlesztették ki a koronavírus elleni oltást, miközben olyan fertőző betegségek, mint a HIV ellen változatlanul nincsen még oltóanyag annak dacára, hogy az AIDS évente okozza milliók halálát.

A vakcinaegyenlőtlenségre a gazdag és szegény országok oltóanyaghoz való hozzáférése közti különbségek is rávilágítottak: kanyaró elleni oltás fél évszázada létezik már, mégis 140 ezren haltak bele a betegségbe még 2018-ban is. Ráadásul most ismét terjedni kezdett a betegség.

Az első oltástípusok

Edward Jenner brit orvos 1796-ban készítette el az első himlő elleni vakcinát, azóta

számos más oltásfajta is megszületett.

Az inaktivált vakcinák, amelyeket a gyermekbénulás és az influenza ellen használnak, elpusztítják vagy inaktiválják a kórokozót, de megtartják a kórokozó azon képességét, hogy antitesteket termeljen a jövőbeli fertőzések leküzdésére. A legyengített vakcinák - amelyeket kanyaró, mumpsz és rubeola, valamint bárányhimlő ellen használnak - a vírus legyengített változatát tartalmazzák, szintén az ellenanyagok fokozása érdekében.

Az újabb vírusvektoros vakcinák, amelyeket az ebola, vagy az AstraZeneca és a Janssen koronavírus elleni vakcinái esetében használnak, egy másik, ártalmatlan vírus módosított változatát használják, hogy genetikai utasításokat csempésszenek a szervezet sejtjeihez, hogy azok antitesteket termeljenek. A legújabb technológia a Pfizer és a Moderna oltásaiban vakcináiban használt mRNS, amely a koronavírus tüskefehérjéjének felépítésére vonatkozó utasításokat juttatja el az antitestek előhívása érdekében.

Újraosztották a kártyákat

Korábban a hatalmas költségek miatt csak néhány nagy gyógyszergyártó cégnek volt kapacitása új vakcinák kifejlesztésére.

"Ez néhány ember privilégiuma volt, de az mRNS újraosztja a kártyákat" - mondta Loic Plantevin, a Bain and Company tanácsadó cég egészségügyi szakértője.

A világjárvány előtt négy vállalat birtokolta a globális vakcinapiac 90 százalékát: az amerikai Pfizer és Merck, a brit GSK és a francia Sanofi.

A Pfizer kivételével azonban - a német BioNTech céggel kötött partnerségnek köszönhetően - egyikük sem tudta gyorsan piacra dobni a Covid-vakcináját.

A koronavírus azonban új szereplőket hozott helyzetbe, például a BioNTech-et és a Modernát. Emellett olyan országokban is ösztönözte a termelést, amelyek a világjárvány korábbi szakaszában kimaradtak a vakcinaadagok oroszlánrészéből: a WHO már 2024-ben mRNS-vakcinagyártó központok létrehozását tervezi hat afrikai országban.

Drew Weissman, a Pennsylvaniai Egyetem munkatársa, akinek több évtizedes kutatása nyitotta meg az utat az mRNS technológia előtt, arról beszélt, hogy csapata Covid-oltóanyagot gyártó telepek létrehozásán dolgozik Thaiföldön és több afrikai országban.

Régi betegségekkel kapcsolatban is reményt adhat

Az mRNS-technológia gyors elterjedése más fertőző betegségek új vakcináinak reményét is felcsillantotta: a Moderna már a dengue-lázat, az ebolát és a maláriát veszi célba.

Számos projekt dolgozik egy olyan univerzális koronavírus-vakcinán is, amely nemcsak a koronavírus és annak változatai ellen, hanem más, a jövőben az állatokról terjedő koronavírusok ellen is védelmet nyújtana, és a HIV-vakcinával kapcsolatos remények is újraéledtek.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a béregyezségről: ez egy történelmi léptékű megállapodás

Orbán Viktor a béregyezségről: "ez egy történelmi léptékű megállapodás"

Történelmi léptékű megállapodásnak nevezte a múlt héten köttetett minimálbér-emelési egyezséget, mivel soha nem történt még ekkora emelés, 2027-re 40 százalékos lesz a növekmény a mostani szinthez képest. Azt is jelezte, a minimálbér reálértéke 29 százalékkal fog nőni 2027-ig, és az el fogja érni az átlagbér felét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Így készül fel egy magyar mérnökiroda arra, ha a megbízója egy indiai vallást követő nagyvállalat

Így készül fel egy magyar mérnökiroda arra, ha a megbízója egy indiai vallást követő nagyvállalat

A CÉH zRt. már 35 éve az ország egyik vezető mérnökirodája. Az elmúlt években olyan projektek fűződnek a nevükhöz, mint a Mol Campus, a debreceni BMW gyár vagy a Bosch Campus komplex beruházása. A tervezés mellett projektmenedzsmenttel és hídtervezéssel foglalkoznak, számos ikonikus, az épített környezetet meghatározó épület vagy híd fűződik a nevükhöz. Az évek alatt azt is meg kellett tanulniuk, hogy hogyan lehet együttműködni egy olyan megbízóval, amelyik a vállalati működését az indiai vastu vallás elvei mentén határozza meg, de különleges kihívást jelentett három hazai kórházi projekt is, amellyel egyedülálló tapasztalatokat szereztek az egészségügyi szektorban. A Portfolio háromrészes videósorozatának első epizódjában Borbély Attila, a vállalat vezérigazgató-helyettese, tervezési igazgatója mutatja be a legnagyobb projekteket, a legérdekesebb megbízásokat és azt, hogy milyen irányba halad a globális mérnökszakma.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×