Az állapot megértésének és kezelhetővé válásának érdekében az USA-ban 1,15 milliárd dolláros alapot hoztak létre a hosszú Covid kutatására. Az állapot jelenleg meglehetősen enigmatikus: nincsen teszt, amellyel ki lehetne mutatni és nincsen rá gyógymód sem a CNN cikke szerint.

Nem tudjuk pontosan, mik a tünetei, meddig tarthat és mitől alakul ki egyeseknél, míg mások maradéktalanul kigyógyulnak a koronavírusból. Még a nevét illetően sincs egyetértés: hosszú Covidnak, krónikus Covidnak és poszt-Covidnak egyaránt nevezik .

Sokakat érint

A becslések szerint a koronavírussal megfertőzöttek 5-80 százaléka esetében alakul ki hosszú Covid: nemtől, életkortól, etnikumtól függetlenül kialakulhat bárkinél az állapot.

Enyhe vagy akár tünetmentes fertőzést követően is tapasztalhatók tünetei, melyek egyeseket relatíve rövid ideig kínoznak, míg mások esetében éveken át megmaradnak.

A kutatók nem tudták még pontosan meghatározni, milyen tünetegyüttest tekintünk hosszú Covidnak. AA CDC listáján szerepel légzési nehézség, fáradtság, alvászavar, köhögés, mellkasi és gyomorfájdalom, fejfájás, szívdobogás és egyéb szívproblémák, magas vérnyomás, ízületi és izomfájdalom, tűszúrás-érzés a bőr alatt, láz, szédülés, kiütések, hasmenés, megváltozott menstruációs ciklus, kettes típusú cukorbetegség, hajhullás, kiütések, homályos vagy kettős látás, valamint a szaglás vagy ízlelés folyamatos elvesztése.

A mentális egészséggel kapcsolatos problémákat is okozhat ugyanakkor az állapot: az emberek megmagyarázhatatlan hangulatváltozásokról, ködös gondolkodásról, memóriaproblémákról, nyelvi és általános megismerési nehézségekről, valamint PTSD-ről számolnak be. Tanulmányok tucatjai azt is kimutatták, hogy a hosszú Covid-betegek hosszú távú depresszióról és szorongásról számolnak be, amelyeket a fertőzés előtt nem tapasztaltak. Mások pszichózisról és öngyilkos viselkedésről számolnak be. Egyes kutatások azt találták, hogy a hosszú Covidban szenvedő emberek opioidhasználati zavarral és egyéb kábítószer-használati problémákkal küzdenek.

A kiváltó ok nem tiszta még

Mindezért az agyban végbemenő változások lehetnek a felelősök, de egyáltalán nem tiszta még, mi vezet ehhez az állapothoz, melynek tünetei sokaknál jönnek-mennek. Sokan szembesülnek azzal is, hogy

kezelőorvosuk nem veszi komolyan

azt, amikor beszámolnak neki állapotukról.

Egyeseknél a hosszú Covid a fertőzés okozta sejtkárosodás miatt következik be, másoknál hosszú távú problémák, például izomgyengeség vagy kognitív problémák alakulhatnak ki, miután a betegség miatt hosszabb időre kórházba kerültek. A tünetek azért is fennmaradhatnak, mert az immunrendszer túlreagál, és nem lassul le a fertőzés kitisztulása után.

Az oltás segít

Egy januárban közzétett tanulmány szerint a hosszú Covidban szenvedő embereknek segíthet, ha beoltatják magukat, ha még nem tették meg: a vizsgálat megállapította, hogy azok, akik megkapták a védőoltást, 54 százalékkal kisebb valószínűséggel számoltak be fejfájásról, 64 százalékkal kisebb valószínűséggel fáradtságról és 68 százalékkal kisebb valószínűséggel izomfájdalomról, mint az oltatlanok.

Az orvosok szerint a legjobb módja annak, hogy elkerüljük a hosszú Covidot, az, hogy nem fertőződünk meg. Egyes tanulmányok szerint még áttöréses fertőzés esetén is sokkal kisebb a hosszú Covid kockázata azoknál, akik be vannak oltva.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!