Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső
France. Seine et Marne. Close up on the crescent Moon (age : 4,2 days). View like in binoculars or small telescope. Image taken on december 18th 2020 at dusk.
Nyitókép: Christophe Lehenaff/Getty Images

Új teória született a Hold rejtélyével kapcsolatosan

Régóta izgatja a kutatókat, miért tér el annyira a Hold általunk ismert felétől az az oldala, mely a Földről nem látható.

Az általunk jól ismert, közeli oldal helyenként sötétebbnek tűnik a hatalmas ősi lávafolyamok nyomaitól, míg a távoli oldalt foltok és kráterek borítják, hasonló nyomok nélkül. A Science Advances című folyóiratban megjelent tanulmány új magyarázatot talált erre a rejtélyre, írja a CNN.

A Brown Egyetem kutatói a Hold legnagyobb becsapódási kráterét, a Déli Sark-Aitken-medencét vizsgálták. A 2600 kilométer széles krátert egy hatalmas űrobjektum alakította ki, amely a Naprendszer kialakulása idején csapódott a Holdba.

A kutatók megállapították, hogy a medencét kialakító becsapódás hatalmas hőcsóvát hozhatott létre, amely szétterítette a Hold belsejét.

Ez a fuvallat bizonyos anyagokat a Hold közeli oldalára szállított, ezzel táplálta a vulkanizmust, amely a vulkanikus síkságokat hozta létre.

"Tudjuk, hogy az olyan nagy becsapódások, mint amilyen az a medencét kialakító volt, nagy mennyiségű hőt hoztak létre. A kérdés az, hogy ez a hő hogyan befolyásolja a Hold belső dinamikáját. Mi azt mutattuk ki, hogy a hőtermelő elemek a közeli oldalon koncentrálódnak. Arra számítunk, hogy ez hozzájárult a köpenyolvadáshoz, amely a felszínen látható lávafolyásokat eredményezte" - mondta Matt Jones, a Brown Egyetem doktorjelöltje és a tanulmány vezető szerzője.

A Hold közeli oldalán található vulkanikus síkságok olyan elemeknek adnak otthont – többek között káliumnak, ritkaföldfémeknek és foszfornak –, amelyek a Holdon máshol ritkák. A kutatók számítógépes szimulációkat végeztek arról, hogy egy óriási becsapódás által keltett hő hogyan változtatná meg a Hold belsejében a hőátadás mintázatát, és ez hogyan oszthatná újra ezeket az anyagokat a holdköpenyben.

Modelljük szerint

az anyaghalmaz szörfösként lovagolta meg a hőhullámot,

mely a becsapódási zónából indult ki. Ahogy a hőtölcsér a holdkéreg alatt terjedt, ez az anyag végül a közeli oldalra került. A különleges anyaghalmaz és a becsapódás kapcsolatát feltételező kutatás egy jelentős eseményt kínál fel egy rejtély megoldásaként: a kutatók ezért nevezik igazán jelentősnek munkájukat.

Címlapról ajánljuk
Menekülő tömeg, sikolyok és lövések – így élte át Krakkó a szombati borzalmat – újabb részletek

Menekülő tömeg, sikolyok és lövések – így élte át Krakkó a szombati borzalmat – újabb részletek

Lengyel állampolgár lövöldözött a krakkói főtéren, aki egyedül cselekedett, társai nem voltak – értesült az Onet lengyel hírportál szombat késő délután. A férfinél nem voltak személyi okmányok, személyazonosságát operatív munkával derítették ki - idézte a lap a rendőrséget.

Most tudta meg, hogy ő volt „Pillangó” – Besenyei Péter „ügynökügye”

Részletesen beszélt az egykori műrepülő-szupersztár arról, mit csinált állambiztonsági kérésre a nyolcvanas évek derekától, a vele interjút készítő szakíró pedig az InfoRádióban arról számolt be, kerülnek még elő nagy nevek az autó-motorsport világából, de méltósággal kell kezelni az információkat.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×