Infostart.hu
eur:
387.45
usd:
335.07
bux:
124235.55
2026. március 26. csütörtök Emánuel
Síita húszi fegyveresek egy toborzógyűlésen a jemeni fővárosban, Szanaában 2021. november 24-én. A húszi lázadók folytatják támadásaikat a hadsereg állásai ellen az olajban gazdag, stratégiai fontosságú észak-jemeni Márib tartomány ellenőrzéséért. A szunnita többségű közel-keleti országban 2014 augusztusa óta dúl polgárháború az Irán támogatását élvező síita húszik, valamint a Szaúd-Arábia és más arab országok által támogatott, rijádi száműzetésben élő Abed Rabbó Manszúr Hádi jemeni elnökhöz hű erők között.
Nyitókép: MTI/EPA/Jajha Arhab

Mitől lesz egy ország "háborús fél"?

Tóth Norbert nemzetközi jogász szerint elvileg nincs veszélyben az az ország, amelynek területén háborúba induló fegyvert szállítanak keresztül, ám az ukrajnai orosz invázió esetében gyakorlati veszély elképzelhető emiatt.

Tóth Norbert nemzetközi jogász szerint nem minősül háborús félnek az az ország, amelyik egy háborús övezetbe pusztán fegyvert küld; ez annak kapcsán merült fel kérdésként, hogy az orosz-ukrán konfliktus esetében több állam is jelezte Kijevnek ez irányú szándékát. Az InfoRádiónak Tóth Norbert ugyanakkor megjegyezte: jogi értelemben nincs veszélyben az az ország, amelyen keresztül menne egy ilyen szállítmány, de ténylegesen lehet kockázata.

"Száz év alatt sokat változtak azok a szabályok, amelyek alapján egy ország egy háború szempontjából semlegesnek tekinthető, de

1945 óta az erőszak tilalmának ENSZ-alapokmányi kimondásával támadó háborút indítani tilos.

Tehát ha valaki ilyen fegyveres konfliktust kezdeményez, ebbe a szabályba beleütközik. Ez egy kényszerítő szabály, ettől nem lehet eltérni" - tette világossá.

Ha viszont valaki mégis megsérti ezt a szabályt, a nemzetközi közösség valamennyi tagja sértetti pozícióba kerül. De mit jelent ez?

"Köteles minden jogszerű eszközzel fellépni annak érdekében, hogy ez a jogszerűtlen állapot megszűnjön" - mondta a nemzetközi jogász.

A felelősség szempontjából most tehát valamennyi független állam ilyenkor sértetti pozícióban van, "nem feltétlenül érdekes az ENSZ", csupán amiatt, hogy megvan az eszközrendszere arra, hogy helyreállítsa a békét, de ehhez a Biztonsági Tanácsnak (BT) kellene döntenie, ennek viszont állandó tagként részese Oroszország, vétójoggal, emiatt nem is tudtak BT-határozatot hozni az ukrajnai konfliktus ügyében, hiába lenne jog akár fegyveres kényszerintézkedések megtételére is.

Hogy mikortól résztvevő fél egy konfliktusban "harmadik ország", arról azt mondta, ez csak akkor egyértelmű,

ha egy ország a saját katonáival fegyveresen részt vesz a hadműveletekben, de egészen addig, amíg csak fegyverszállításról van szó, területre lépésről nincs, nincs hadviselés sem.

Példaként említette a szíriai orosz fegyverszállítás esetét, ahol azért volt nemzetközi jogilag "tiszta" az ügy, mert Bassár el-Aszad elnök kifejezetten kérte is az orosz fegyvereket.

Ténylegesen szerinte jelenthet kockázatot viszont a jelen helyzetben, ha egy jogilag semleges ország fegyvert küld egy háborúba, esetleg a területén fegyverszállítmányt enged át.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző: iráni migrációs hullám fenyegeti Európát, az uniónak jó tanulópénz volt 2015

Elemző: iráni migrációs hullám fenyegeti Európát, az uniónak jó tanulópénz volt 2015

Az iráni háború és a közel-keleti válság következményeként újabb migrációs hullám indulhat meg a jövőben Európa felé. Törökország és az Európai Unió sem szeretné, hogy megismétlődjön a 2015-ös válság, ezért már most összehangolt lépéseket tettek egy esetleges migrációs hullám megállítására. László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője az InfoRádióban elmondta: Irán nemcsak küldő, hanem befogadó ország is, így ha a perzsa államban még tovább romlik a biztonsági vagy a gazdasági helyzet, tömegek kelhetnek útra Európa irányába.

Orbán Viktor terrorállamnak nevezte Ukrajnát

Esztergomban folytatta országjárását a Fidesz-KDNP elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.26. csütörtök, 18:00
Pál István Szalonna
Kossuth-díjas népzenész, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője
Amerika háborús készültségre áll át, Irán új frontot nyithat – Híreink a közel-keleti helyzetről percről percre csütörtökön

Amerika háborús készültségre áll át, Irán új frontot nyithat – Híreink a közel-keleti helyzetről percről percre csütörtökön

A Pentagon szerdán bejelentette, hogy keretmegállapodásokat kötött a BAE Systems, a Lockheed Martin és a Honeywell vállalatokkal. A szerződések célja a védelmi rendszerek és lőszerek gyártásának felfuttatása, egész pontosan azt nyilatkozták, hogy "háborús készültségre" állnak át. Irán új frontot nyithat a Báb el-Mandeb szorosnál, ha az ország területét vagy szigeteit támadás éri. Teherán egyúttal öt saját feltételt szabott a háború lezárásához, mindeközben Szaúd-Arábia zsarolásnak minősítette az iráni rakétatámadást – közölte a Middle East Eye. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×