Infostart.hu
eur:
366.32
usd:
315.08
bux:
147863.55
2026. szeptember 3. csütörtök Hilda
Síita húszi fegyveresek egy toborzógyűlésen a jemeni fővárosban, Szanaában 2021. november 24-én. A húszi lázadók folytatják támadásaikat a hadsereg állásai ellen az olajban gazdag, stratégiai fontosságú észak-jemeni Márib tartomány ellenőrzéséért. A szunnita többségű közel-keleti országban 2014 augusztusa óta dúl polgárháború az Irán támogatását élvező síita húszik, valamint a Szaúd-Arábia és más arab országok által támogatott, rijádi száműzetésben élő Abed Rabbó Manszúr Hádi jemeni elnökhöz hű erők között.
Nyitókép: MTI/EPA/Jajha Arhab

Mitől lesz egy ország "háborús fél"?

Tóth Norbert nemzetközi jogász szerint elvileg nincs veszélyben az az ország, amelynek területén háborúba induló fegyvert szállítanak keresztül, ám az ukrajnai orosz invázió esetében gyakorlati veszély elképzelhető emiatt.

Tóth Norbert nemzetközi jogász szerint nem minősül háborús félnek az az ország, amelyik egy háborús övezetbe pusztán fegyvert küld; ez annak kapcsán merült fel kérdésként, hogy az orosz-ukrán konfliktus esetében több állam is jelezte Kijevnek ez irányú szándékát. Az InfoRádiónak Tóth Norbert ugyanakkor megjegyezte: jogi értelemben nincs veszélyben az az ország, amelyen keresztül menne egy ilyen szállítmány, de ténylegesen lehet kockázata.

"Száz év alatt sokat változtak azok a szabályok, amelyek alapján egy ország egy háború szempontjából semlegesnek tekinthető, de

1945 óta az erőszak tilalmának ENSZ-alapokmányi kimondásával támadó háborút indítani tilos.

Tehát ha valaki ilyen fegyveres konfliktust kezdeményez, ebbe a szabályba beleütközik. Ez egy kényszerítő szabály, ettől nem lehet eltérni" - tette világossá.

Ha viszont valaki mégis megsérti ezt a szabályt, a nemzetközi közösség valamennyi tagja sértetti pozícióba kerül. De mit jelent ez?

"Köteles minden jogszerű eszközzel fellépni annak érdekében, hogy ez a jogszerűtlen állapot megszűnjön" - mondta a nemzetközi jogász.

A felelősség szempontjából most tehát valamennyi független állam ilyenkor sértetti pozícióban van, "nem feltétlenül érdekes az ENSZ", csupán amiatt, hogy megvan az eszközrendszere arra, hogy helyreállítsa a békét, de ehhez a Biztonsági Tanácsnak (BT) kellene döntenie, ennek viszont állandó tagként részese Oroszország, vétójoggal, emiatt nem is tudtak BT-határozatot hozni az ukrajnai konfliktus ügyében, hiába lenne jog akár fegyveres kényszerintézkedések megtételére is.

Hogy mikortól résztvevő fél egy konfliktusban "harmadik ország", arról azt mondta, ez csak akkor egyértelmű,

ha egy ország a saját katonáival fegyveresen részt vesz a hadműveletekben, de egészen addig, amíg csak fegyverszállításról van szó, területre lépésről nincs, nincs hadviselés sem.

Példaként említette a szíriai orosz fegyverszállítás esetét, ahol azért volt nemzetközi jogilag "tiszta" az ügy, mert Bassár el-Aszad elnök kifejezetten kérte is az orosz fegyvereket.

Ténylegesen szerinte jelenthet kockázatot viszont a jelen helyzetben, ha egy jogilag semleges ország fegyvert küld egy háborúba, esetleg a területén fegyverszállítmányt enged át.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Megszűnhetnek a trafikkoncessziók, kötelező lesz az orvosoknak a kamarai tagság – bejelentések a kormánytól
percről percre

Megszűnhetnek a trafikkoncessziók, kötelező lesz az orvosoknak a kamarai tagság – bejelentések a kormánytól

Két hét múlva várhatóan véglegesen eltörlik a koncessziók jelenlegi rendszerét. Jön a családi csődvédelmi szolgálat. Rögzítik a tűzifa árát a lakosságnak, csökken a tűzifa áfája, megduplázzák a szociális tűzifakeretet. Átalakul a Deák Ferenc ösztöndíjprogram. Napközben már folyamatosan szivárogtak a szerdai kormányülés részletei, a kormányszóvivői tájékoztatón részletesen ismertetik a 40 napirendi pont döntéseit.
inforadio
ARÉNA
2026.09.03. csütörtök, 18:00
Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa
Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×