Infostart.hu
eur:
362.42
usd:
322.01
bux:
145438.91
2026. október 16. péntek Gál
Síita húszi fegyveresek egy toborzógyűlésen a jemeni fővárosban, Szanaában 2021. november 24-én. A húszi lázadók folytatják támadásaikat a hadsereg állásai ellen az olajban gazdag, stratégiai fontosságú észak-jemeni Márib tartomány ellenőrzéséért. A szunnita többségű közel-keleti országban 2014 augusztusa óta dúl polgárháború az Irán támogatását élvező síita húszik, valamint a Szaúd-Arábia és más arab országok által támogatott, rijádi száműzetésben élő Abed Rabbó Manszúr Hádi jemeni elnökhöz hű erők között.
Nyitókép: MTI/EPA/Jajha Arhab

Mitől lesz egy ország "háborús fél"?

Tóth Norbert nemzetközi jogász szerint elvileg nincs veszélyben az az ország, amelynek területén háborúba induló fegyvert szállítanak keresztül, ám az ukrajnai orosz invázió esetében gyakorlati veszély elképzelhető emiatt.

Tóth Norbert nemzetközi jogász szerint nem minősül háborús félnek az az ország, amelyik egy háborús övezetbe pusztán fegyvert küld; ez annak kapcsán merült fel kérdésként, hogy az orosz-ukrán konfliktus esetében több állam is jelezte Kijevnek ez irányú szándékát. Az InfoRádiónak Tóth Norbert ugyanakkor megjegyezte: jogi értelemben nincs veszélyben az az ország, amelyen keresztül menne egy ilyen szállítmány, de ténylegesen lehet kockázata.

"Száz év alatt sokat változtak azok a szabályok, amelyek alapján egy ország egy háború szempontjából semlegesnek tekinthető, de

1945 óta az erőszak tilalmának ENSZ-alapokmányi kimondásával támadó háborút indítani tilos.

Tehát ha valaki ilyen fegyveres konfliktust kezdeményez, ebbe a szabályba beleütközik. Ez egy kényszerítő szabály, ettől nem lehet eltérni" - tette világossá.

Ha viszont valaki mégis megsérti ezt a szabályt, a nemzetközi közösség valamennyi tagja sértetti pozícióba kerül. De mit jelent ez?

"Köteles minden jogszerű eszközzel fellépni annak érdekében, hogy ez a jogszerűtlen állapot megszűnjön" - mondta a nemzetközi jogász.

A felelősség szempontjából most tehát valamennyi független állam ilyenkor sértetti pozícióban van, "nem feltétlenül érdekes az ENSZ", csupán amiatt, hogy megvan az eszközrendszere arra, hogy helyreállítsa a békét, de ehhez a Biztonsági Tanácsnak (BT) kellene döntenie, ennek viszont állandó tagként részese Oroszország, vétójoggal, emiatt nem is tudtak BT-határozatot hozni az ukrajnai konfliktus ügyében, hiába lenne jog akár fegyveres kényszerintézkedések megtételére is.

Hogy mikortól résztvevő fél egy konfliktusban "harmadik ország", arról azt mondta, ez csak akkor egyértelmű,

ha egy ország a saját katonáival fegyveresen részt vesz a hadműveletekben, de egészen addig, amíg csak fegyverszállításról van szó, területre lépésről nincs, nincs hadviselés sem.

Példaként említette a szíriai orosz fegyverszállítás esetét, ahol azért volt nemzetközi jogilag "tiszta" az ügy, mert Bassár el-Aszad elnök kifejezetten kérte is az orosz fegyvereket.

Ténylegesen szerinte jelenthet kockázatot viszont a jelen helyzetben, ha egy jogilag semleges ország fegyvert küld egy háborúba, esetleg a területén fegyverszállítmányt enged át.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Budapest koszosabb, mint öt évvel ezelőtt” – egymásnak feszültek a fővárosi politikusok

„Budapest koszosabb, mint öt évvel ezelőtt” – egymásnak feszültek a fővárosi politikusok

Egymásnak feszülő politikusok és húsbavágó ügyek szerepeltek a Fővárosi Közgyűlés klímavédelmi, közlekedési és városfejlesztési bizottság csütörtöki ülésén. A Budapestet eluraló drogkérdésről hosszan vitáztak, és példák során kérték számon a hatékonyságot a fővárosi politikusok.

Közeledik egymáshoz Ukrajna és Magyarország Volodimir Zelenszkij szerint

Ukrajna és Magyarország közeledik egymáshoz, és a két ország kapcsolatában előrelépés tapasztalható - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Brüsszelben pénteken, Magyar Péter miniszterelnökkel folytatott megbeszélését követően.
inforadio
ARÉNA
2026.10.16. péntek, 18:00
Keleti Arthur
kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×