Infostart.hu
eur:
379.7
usd:
321.63
bux:
133311.7
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Síita húszi fegyveresek egy toborzógyűlésen a jemeni fővárosban, Szanaában 2021. november 24-én. A húszi lázadók folytatják támadásaikat a hadsereg állásai ellen az olajban gazdag, stratégiai fontosságú észak-jemeni Márib tartomány ellenőrzéséért. A szunnita többségű közel-keleti országban 2014 augusztusa óta dúl polgárháború az Irán támogatását élvező síita húszik, valamint a Szaúd-Arábia és más arab országok által támogatott, rijádi száműzetésben élő Abed Rabbó Manszúr Hádi jemeni elnökhöz hű erők között.
Nyitókép: MTI/EPA/Jajha Arhab

Mitől lesz egy ország "háborús fél"?

Tóth Norbert nemzetközi jogász szerint elvileg nincs veszélyben az az ország, amelynek területén háborúba induló fegyvert szállítanak keresztül, ám az ukrajnai orosz invázió esetében gyakorlati veszély elképzelhető emiatt.

Tóth Norbert nemzetközi jogász szerint nem minősül háborús félnek az az ország, amelyik egy háborús övezetbe pusztán fegyvert küld; ez annak kapcsán merült fel kérdésként, hogy az orosz-ukrán konfliktus esetében több állam is jelezte Kijevnek ez irányú szándékát. Az InfoRádiónak Tóth Norbert ugyanakkor megjegyezte: jogi értelemben nincs veszélyben az az ország, amelyen keresztül menne egy ilyen szállítmány, de ténylegesen lehet kockázata.

"Száz év alatt sokat változtak azok a szabályok, amelyek alapján egy ország egy háború szempontjából semlegesnek tekinthető, de

1945 óta az erőszak tilalmának ENSZ-alapokmányi kimondásával támadó háborút indítani tilos.

Tehát ha valaki ilyen fegyveres konfliktust kezdeményez, ebbe a szabályba beleütközik. Ez egy kényszerítő szabály, ettől nem lehet eltérni" - tette világossá.

Ha viszont valaki mégis megsérti ezt a szabályt, a nemzetközi közösség valamennyi tagja sértetti pozícióba kerül. De mit jelent ez?

"Köteles minden jogszerű eszközzel fellépni annak érdekében, hogy ez a jogszerűtlen állapot megszűnjön" - mondta a nemzetközi jogász.

A felelősség szempontjából most tehát valamennyi független állam ilyenkor sértetti pozícióban van, "nem feltétlenül érdekes az ENSZ", csupán amiatt, hogy megvan az eszközrendszere arra, hogy helyreállítsa a békét, de ehhez a Biztonsági Tanácsnak (BT) kellene döntenie, ennek viszont állandó tagként részese Oroszország, vétójoggal, emiatt nem is tudtak BT-határozatot hozni az ukrajnai konfliktus ügyében, hiába lenne jog akár fegyveres kényszerintézkedések megtételére is.

Hogy mikortól résztvevő fél egy konfliktusban "harmadik ország", arról azt mondta, ez csak akkor egyértelmű,

ha egy ország a saját katonáival fegyveresen részt vesz a hadműveletekben, de egészen addig, amíg csak fegyverszállításról van szó, területre lépésről nincs, nincs hadviselés sem.

Példaként említette a szíriai orosz fegyverszállítás esetét, ahol azért volt nemzetközi jogilag "tiszta" az ügy, mert Bassár el-Aszad elnök kifejezetten kérte is az orosz fegyvereket.

Ténylegesen szerinte jelenthet kockázatot viszont a jelen helyzetben, ha egy jogilag semleges ország fegyvert küld egy háborúba, esetleg a területén fegyverszállítmányt enged át.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Szerda este a Mandiner Klubest vendége Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Jól állunk, de a csata még nyílt” – mondta a választásokról, hozzátéve: „ha megdolgozunk érte, nyerünk”. A kormányfő szerint Brüsszel beavatkozik a magyar kampányba, sőt még Kijev is. „A tét az, hogy sorsot fogunk választani. Ha letérünk a magyar rendszerről, és brüsszeli rendszert hozunk be, nem lehet majd visszatérni”. „Az én kihívóim Brüsszelben vannak, nem Magyarországon. Küldtek ide valakit” – fogalmazott. Donald Trump esetleges magyarországi látogatásáról azt mondta: „Csalogatom. Adtam időpontokat neki”.

Szergej Lavrov ijesztő kijelentést tett a béke esélyeiről

Ha a kijevi vezetés delegációja az ukrajnai rendezésről Abu-Dzabiban tartott tárgyalásokra a bejelentett biztonsági garanciákkal érkezett, akkor ez újfent megerősíti azt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek valójában nem kell a béke – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Adták a technológiai részvényeket, valósággal szétverték az AMD-t

Adták a technológiai részvényeket, valósággal szétverték az AMD-t

Amíg idehaza nagyon erős pozitív hangulat uralkodott szerdán és a BUX mellett három blue chip is új történelmi csúcsra emelkedett, addig Amerikában tovább folytatódott a technológiai részvények esése. Ezúttal az AMD teljesített kifejezetten gyengén, miután a vállalat által vártnál óvatosabb előrejelzések hatására 17 százalékot zuhant az árfolyam. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×