eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
Síita húszi fegyveresek egy toborzógyűlésen a jemeni fővárosban, Szanaában 2021. november 24-én. A húszi lázadók folytatják támadásaikat a hadsereg állásai ellen az olajban gazdag, stratégiai fontosságú észak-jemeni Márib tartomány ellenőrzéséért. A szunnita többségű közel-keleti országban 2014 augusztusa óta dúl polgárháború az Irán támogatását élvező síita húszik, valamint a Szaúd-Arábia és más arab országok által támogatott, rijádi száműzetésben élő Abed Rabbó Manszúr Hádi jemeni elnökhöz hű erők között.
Nyitókép: MTI/EPA/Jajha Arhab

Mitől lesz egy ország "háborús fél"?

Tóth Norbert nemzetközi jogász szerint elvileg nincs veszélyben az az ország, amelynek területén háborúba induló fegyvert szállítanak keresztül, ám az ukrajnai orosz invázió esetében gyakorlati veszély elképzelhető emiatt.

Tóth Norbert nemzetközi jogász szerint nem minősül háborús félnek az az ország, amelyik egy háborús övezetbe pusztán fegyvert küld; ez annak kapcsán merült fel kérdésként, hogy az orosz-ukrán konfliktus esetében több állam is jelezte Kijevnek ez irányú szándékát. Az InfoRádiónak Tóth Norbert ugyanakkor megjegyezte: jogi értelemben nincs veszélyben az az ország, amelyen keresztül menne egy ilyen szállítmány, de ténylegesen lehet kockázata.

"Száz év alatt sokat változtak azok a szabályok, amelyek alapján egy ország egy háború szempontjából semlegesnek tekinthető, de

1945 óta az erőszak tilalmának ENSZ-alapokmányi kimondásával támadó háborút indítani tilos.

Tehát ha valaki ilyen fegyveres konfliktust kezdeményez, ebbe a szabályba beleütközik. Ez egy kényszerítő szabály, ettől nem lehet eltérni" - tette világossá.

Ha viszont valaki mégis megsérti ezt a szabályt, a nemzetközi közösség valamennyi tagja sértetti pozícióba kerül. De mit jelent ez?

"Köteles minden jogszerű eszközzel fellépni annak érdekében, hogy ez a jogszerűtlen állapot megszűnjön" - mondta a nemzetközi jogász.

A felelősség szempontjából most tehát valamennyi független állam ilyenkor sértetti pozícióban van, "nem feltétlenül érdekes az ENSZ", csupán amiatt, hogy megvan az eszközrendszere arra, hogy helyreállítsa a békét, de ehhez a Biztonsági Tanácsnak (BT) kellene döntenie, ennek viszont állandó tagként részese Oroszország, vétójoggal, emiatt nem is tudtak BT-határozatot hozni az ukrajnai konfliktus ügyében, hiába lenne jog akár fegyveres kényszerintézkedések megtételére is.

Hogy mikortól résztvevő fél egy konfliktusban "harmadik ország", arról azt mondta, ez csak akkor egyértelmű,

ha egy ország a saját katonáival fegyveresen részt vesz a hadműveletekben, de egészen addig, amíg csak fegyverszállításról van szó, területre lépésről nincs, nincs hadviselés sem.

Példaként említette a szíriai orosz fegyverszállítás esetét, ahol azért volt nemzetközi jogilag "tiszta" az ügy, mert Bassár el-Aszad elnök kifejezetten kérte is az orosz fegyvereket.

Ténylegesen szerinte jelenthet kockázatot viszont a jelen helyzetben, ha egy jogilag semleges ország fegyvert küld egy háborúba, esetleg a területén fegyverszállítmányt enged át.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Szépen zárt Amerika

Szépen zárt Amerika

Felemás hangulatban telt a kereskedés ma reggel Ázsiában, ezt követően pedig emelkedéssel indult a nap Európában, a vártnál gyengébb BMI-adatok hatására azonban gyorsan lefordultak a vezető részvényindexek, délutánra azonban ismét a vevők vették át az irányítást. Az aranynak eközben 2023 októbere óta a mostani lehet a legerősebb hete, mivel a piaci szereplőket aggasztja az ukrajnai háború eszkalációjának veszélye. Érdemes eközben a bitcoinra is figyelni, az árfolyam már közelíti a 100 000 dolláros szintet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 21. 10:19
×
×
×
×