Nagyon megugrott a pszichiáterektől és pszichológusoktól segítséget kérő emberek száma a koronavírus-járvány idején a CNBC cikke szerint: a meglevő betegségek mellett szorongás és depresszió miatt fordulnak sokan szakemberhez.

"Soha életemben nem voltam ennyire elfoglalt, és soha nem láttam a kollégáimat sem ennyire elfoglaltnak. Nem tudom a betegeket máshoz küldeni, mert mindenki tele van, nem fogad új betegeket" – mondta Valentine Raiteri, egy New Yorkban dolgozó pszichiáter. Sok betege még mindig otthonról dolgozik és elszigetelődött, sokan elveszettnek tartják magukat.

"Ez ellen nagyon nehéz bármit is tennem. Nem tudom eltüntetni a nyomást. Csak a betegséget, amit kivált, tudom kezelni" – mondta.

Hiányoznak a találkozások

A koronavírus mentális hatását vizsgáló számos tanulmány közül kiemelkedik a Lancetben közölt kutatás, amely 204 országban és régióban vizsgálta a betegség következményeit 2020-ban, majd megállapította, hogy a mentális egészség drámai mértékben romlott abban az évben. A becslések szerint 53 millióval több súlyos depressziós és 76 millióval több szorongásos zavarral járó eset fordul elő világszerte. A nők és a fiatalabbak jobban érintettek, mint a férfiak és az idősebbek.

Raiteri szerint idővel a napi társas kapcsolatok elvesztése megviseli az embereket.

"A bizonytalanság és a változások hosszú időszaka egyértelműen óriási hatással van a mentális egészségre, ami miatt az emberek nagyon elszigetelődtek, nem tudják, hogyan kapcsolódjanak. Már az is nagyon szabályozó, normateremtő és valóságmegerősítő hatású, ha valaki a külvilágban nagyon lazán érintkezik idegenekkel vagy ismerősökkel" – mondta a szakember, aki szerint ha ezek a találkozások elmaradnak, a belső hangjaink erősödnek és nehezebb lesz az önszabályozás. Ennek hatása az eleve sérülékenyebbekre még nagyobb.

Elveszett védekező mechanizmusok

Natalie Bodart londoni klinikai pszichológus szerint a járvány miatt sok embernek szembe kellett néznie olyan problémákkal az életében, amelyeket korábban el tudott kerülni. Ilyen például az alkoholizmus, a párkapcsolati problémák, az elszigeteltség és a magányosság.

"Mindennapi életünk nagyszerű védekező mechanizmusként szolgál, rengeteg figyelemelterelő tényezőnk van, amely segít elkerülni a dolgokat, jóban-rosszban" – mondta. Arról is beszámolt, volt, aki már nem tudta a munkájával járó társasági eseményekre fogni magas alkoholfogyasztását, ezért kereste fel őt.

Mindenkire hatott ez a helyzet

A szociális szorongással együtt élők számára a lezárások fedezéket nyújtottak: ők általában kényszerítik magukat arra, hogy jobban szocializálódjanak, majd a lezárások levették róluk ennek terhét.

"Először örültek a lezárásoknak, aztán aggódtak, hogy újra szembe kell nézniük az emberekkel. Nekik nem annyira az elszigeteltség volt a nehéz, hanem az, hogy annak egyszer vége szakad" – mondta Leigh Jones klinikai pszichológus. Hozzátette: nem találkozott olyan emberrel, akire ne hatott volna mentálisan is a koronavírus. Olyan betegei is vannak, akik nagyon-nagyon sebezhetőnek érzik magukat a sérülésekkel, betegségekkel vagy fertőzésekkel szemben. Számukra a pandémia a legrosszabb rémálmot keltette életre.

Más lehetőségek a gyászra

A Johns Hopkins Egyetem adatai szerint eddig több mint 400 millió koronavírusos megbetegedés történt világszerte és több mint 5,7 millióan haltak meg. A társadalmi érintkezés korlátozása emberek millióitól vette el a családdal és barátokkal töltött boldog pillanatok, például a születések és az esküvők mellett a szeretteikkel töltött utolsó pillanatokat is: sokan nem tarthatnak temetést vagy nem vehettek részt temetésen a legszigorúbb zárlatok idején.

Jones aggódik a halálhoz kapcsolódó "rituálék" elvesztése miatt.

"Aggódom a gyászra gyakorolt hatás miatt, mert nem véletlenül vannak rituáléink, amelyek segítenek feldolgozni a veszteséget és a gyászt" – mondta.

Egy egész generációra hat ez az élmény

Katherine Preedy londoni klinikai pszichológus is sok traumával találkozik: olyanokkal, akik a Covid miatt veszítették el szeretteiket, vagy más traumatikus helyzeteket éltek át, például nem tudták meglátogatni beteg vagy haldokló rokonaikat a korlátozások miatt.

"Ennek a két évnek az életünkből nagy hatása lesz egy egész generációra" – mondta, hozzátéve: a mentális egészségügyben dolgozó szakemberek is nyomás alatt vannak, hogy segítsenek a jelentősen megnövekedett számú betegnek.

A pandémia talán már a végjáték stádiumában van, de a ránk gyakorolt mentális hatással még éveken át kell élnünk. Alex Desatnik klinikai pszchológus úgy fogalmaz:

az ember csak egyszer 15 éves.

Azt ugyanakkor, hogy valószínűleg nem térhetünk már vissza abba a gondtalan életbe, amelyet a koronavírus megjelenése előtt éltünk, mindannyiunknak fel kell fognunk és el kell fogadnunk.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!