Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem virológiai kutatócsoportjának vezetője beszél a Pécsi Tudományegyetem humán reprodukciós nemzeti laboratóriuma és a virológiai nemzeti laboratórium megnyitása alkalmából tartott rendezvényen a  tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjában 2020. szeptember 25-én. Tizenhét Nemzeti Laboratórium és egy kutatólaboratórium kialakítását, működésének megkezdését támogatja a kormány, idén 14 milliárd, a következő években összesen mintegy 90 milliárd forinttal. Az elsőként megnyíló két pécsi laboratórium egyike Jakab Ferenc professzor szakmai vezetésével virológiai területen tevékenykedik.
Nyitókép: Sóki Tamás

Jakab Ferenc: jön még rosszabb is az omikron után

Nem lehet tudni, hogy elértük-e már az ötödik hullám csúcsát – véli Jakab Ferenc virológus professzor.

Egyelőre még azt sem tudjuk megmondani, hogy elértük-e az omikron-variáns okozta járványhullám csúcsát – jelentette ki a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjában működő virológiai laboratórium vezetője az RTL műsorában. Jakab Ferenc úgy fogalmazott: "Aki biztosra tudja állítani, hogy elértük a járvány csúcsát, és ez már csak lefelé megy, az vagy jós, vagy jósgömböt használ."

A naponta jelentett húszezres regisztrált esetszám még így is jóval kevesebb annál, mint ahány új fertőzött valójában lehet Magyarországon. A virológus szerint az omikron variáns nagyon gyorsan terjed, ugyanakkor jó hír, hogy enyhébb tüneteket okoz, hozzátéve, hogy a betegségek súlyosságát az oltás is enyhíti.

Jakab Ferenc úgy véli, jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő adat és klinikai tanulmány ahhoz, hogy bizonyítani lehessen, hogy a negyedik oltás mindenkinek szükséges. Idősebbeknek, krónikus betegnek, egészségügyi dolgozóknak ajánlott, egészséges fiataloknak, akik már mindhárom oltásukat megkaptak, nem feltétlenül.

Nemrég azt nyilatkozta, hogy a mostani járvány belépő a következő évtizedek járványos időszakába. Emiatt a kijelentése miatt fenyegető leveleket is kapott. A virolgóus hangsúlyozta, hogy ezt nemcsak ő állítja, sajnos ezt mutatják a nemzetközi trendek. A szakemberek ugyanis azt is vizsgálják, hogy Afrikában, Ázsiában milyen járványgócok vannak, és azt látják, hogy egyre nagyobb intenzitással törnek ki a világban kisebb járványok. Alapos okkal feltételezhető, hogy egyik-másik vírusból akár egy világjárvány is kitörhet.

Bangladesben például kollégái legutóbb egy olyan vírust kergettek, ami cseppfertőzéssel terjed, idegrendszeri megbetegedést okoz és 65 százalékos a halálozási aránya, szemben a most két és fél százalékos koronavírussal.

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányaváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×