eur:
410.89
usd:
392.2
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Nyitókép: ELKH

Fény derült két invazív faj versengésének a titkára a Balatonban

Az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) két munkatársa, Balogh Csilla és Serfőző Zoltán a lengyelországi Nicolaus Copernicus Egyetem kutatójával, Jaroslaw Kobakkal együttműködésben vizsgálták az invazív kagylók versengését, és ezzel összefüggésben a ponty táplálékválasztási preferenciáit a Balatonban.

Jelenleg két invazív kagylófaj verseng a Balaton elfoglalásáért: a vándorkagyló (Dreissena polymorpha) és a kvagga kagyló (Dreissena rostriformis bugensis). A két hasonló faj különböző túlélési stratégiát folytat, melyek közül a kvagga kagylóé bizonyul hatékonyabbnak – olvasható az ELKH oldalán.

A ponto-kaszpikus térségből származó invazív vándor-, illetve kvagga kagyló az európai és észak-amerikai vizekben való megjelenésük után a bentikus közösségek meghatározó tagjaivá váltak. A két faj között erőteljes versengés jellemző, amiből az esetek többségében a kvagga kagyló kerül ki győztesen.

„Megvizsgáltuk a két kagylófaj haltáplálék szempontjából fontos tulajdonságait, mint a héj és a kötődés erőssége, vagy a beltartalmi érték. Viselkedésökológiai kísérletben nyomon követtük, hogy a ponty (Cyprinus carpio) szelektál-e a két Dreissena faj között, és ha igen, mely kagylótulajdonságok felelősek a megkülönböztetésért. Az eredmények azt mutatták, hogy a hal döntését a kagyló beltartalmi értéke, mint például a kalória- és glikogéntartalom – ezek a kvagga kagylóban magasabbak – és a vélhetően ezzel együtt megjelenő kémiai tulajdonságok, mint a szag- és ízanyagok befolyásolják. A ponty egyértelműen a kvagga kagylót választotta, függetlenül annak méretétől, a héj keménységétől és a szilárd felülethez való rögzülés erősségétől. Mindez megerősíti azt a megfigyelésünket, hogy

a vándorkagyló kiszorításában nem a predációs nyomás, hanem a kvagga kagyló előnyösebb tulajdonságai játszanak fontos szerepet”

– magyarázza Balogh Csilla, a BLKI tudományos munkatársa, a cikk elsőszerzője.

A BLKI munkatársai arra is választ kerestek, hogy mi állhat a kvagga kagyló sikere mögött. Korábbi eredmények szerint a kvagga kagyló a vándorkagylóhoz képest gyorsabb növekedésű, és aktívabb a tápanyag-raktározása is. A vándorkagyló többek között a keményebb héj és az erősebb kötődés révén jelentős energiát fordít a védekezésre, ezzel szemben a kvagga kagyló a növekedésre és a szaporodásra összpontosít. Ez a Balatonban, ahol jelentős a kagyló mennyisége, és ehhez viszonyítva nem nagy a predációs nyomás, előnyös stratégia.

A kutatást a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. támogatta. Az eredményeket bemutató tanulmány a rangos Freshwater Biology folyóiratában jelent meg.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 21. 10:19
×
×
×
×