A távolsságtartás és a maszkviselés fontosságát húzza alá a tanulmány, mely szerint a szellőztetésnek kisebb hatása van az átvitel megelőzésére, mint ezeknek az intézkedéseknek – írja a The Guardian.

"A rosszul szellőző helyiségekre összpontosítottunk olyan átviteltől tartva, mely több méterre álló emberekre, teljes helyiségekre hat. Nem állítom, hogy ez nem történhet meg, de úgy gondolom, hogy a legnagyobb kockázatot mégis az jelenti, ha közel állunk valakihez" – mondta Jonathan Reid professzor, a Bristoli Egyetem Aeroszol Kutatóközpontjának igazgatója, a tanulmány vezető szerzője.

Új vizsgálati módszert fejlesztettek ki

A kutató szerint amint távolabb kerülünk valakitől, nemcsak az aeroszol hígul fel, hanem kevesebb a fertőző vírus is, mert a vírus az idő múlásával veszít fertőzőképességéből.

Eddigi feltételezéseink arról, hogy a vírus mennyi ideig marad fenn a levegőben lévő apró cseppekben, olyan vizsgálatokon alapultak, amelyek során a vírust egy Goldberg-dobnak nevezett zárt edénybe permetezték, amely forgott, hogy a csepp a levegőben maradjon. Ezzel a módszerrel amerikai kutatók azt találták, hogy a fertőző vírus még három óra elteltével is kimutatható. Az ilyen kísérletek azonban nem reprodukálják pontosan azt, ami köhögés vagy légzés közben történik.

A Bristoli Egyetem kutatói olyan készüléket fejlesztettek ki, amely lehetővé tette számukra, hogy tetszőleges számú apró, vírustartalmú részecskét hozzanak létre és finoman lebegtessék azokat két elektromos gyűrű között öt másodperctől 20 percig tartó ideig, szigorúan szabályozva környezetük hőmérsékletét, páratartalmát és az UV-fény intenzitását.

"Ez az első alkalom, amelyben valaki képes volt ténylegesen szimulálni azt, mi történik az aeroszollal a kilégzés során" – mondta Reid.

Száraz levegő esetén gyorsabban zuhan a fertőzőképesség

A szakértői ellenőrzés előtt álló tanulmány szerint amint a vírusrészecskék elhagyják a tüdő viszonylag nedves és szén-dioxidban gazdag környezetét, gyors ütemben kezdenek vizet veszíteni és kiszáradnak, míg az alacsonyabb szén-dioxid-szintre való átmenet a pH gyors emelkedésével jár. Mindkét tényező rontja a vírus fertőzőképességét, de a részecskék kiszáradásának sebessége

a környező levegő relatív páratartalmától függően változik.

Amikor ez 50 százaléknál alacsonyabb volt – hasonlóan a sok irodában található viszonylag száraz levegőhöz –, a vírus öt másodpercen belül elvesztette fertőzőképességének mintegy felét, majd lassú és egyenletes csökkenés során további 19 százalékos veszteség következett be. 90 százalékos páratartalom mellett – ami nagyjából megfelel egy gőz- vagy zuhanyzóhelyiségnek – a fertőzőképesség csökkenése fokozatosabb volt, a részecskék 52 százaléka maradt fertőzőképes öt perc után, majd 20 perc után körülbelül 10 százalékra esett vissza, és ezután már nem volt különbség a két körülmény között.

A levegő hőmérséklete azonban nem befolyásolta a vírusfertőzőképességet, ami ellentmond annak a széles körben elterjedt nézetnek, hogy magas hőmérsékleten alacsonyabb a vírusátvitel.

A kockázat közel van

"Ez azt jelenti, hogy ha egy kocsmában ebédelek a barátaimmal, akkor az elsődleges kockázat valószínűleg az lesz, hogy a barátaimat fertőzöm meg, vagy ők fertőznek meg engem, és nem az, hogy az étterem másik felében ülők fertőznek meg vagy én őket" – mondta Reid.

Ez rávilágít a maszk viselésének fontosságára olyan helyzetekben, ahol az emberek nem tudnak távolságot tartani, tette hozzá.

Ugyanezeket a hatásokat tapasztalták mindhárom SARS-CoV-2 változatnál, amelyet a kutatócsoport eddig vizsgált, beleértve az alfát is. Remélik, hogy az elkövetkező hetekben az omikron variánssal is elkezdhetik a kísérleteket.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!