Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 14. vasárnap Szilárda
Karikó Katalin Széchenyi-díjas kutatóbiológus, biokémikus, a szintetikus mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója, a Debrecen Díj a Molekuláris Orvostudományért idei díjazottja az elismerés átadásán a Debreceni Egyetemen 2021. december 14-én.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Karikó Katalin: meg kell értetni az emberekkel, hogy mitől véd a vakcina

A magyar biokémikus átvette a Debrecen Díj a Molekuláris Orvostudományért elismerést.

Karikó Katalin Széchenyi-díjas magyar kutatóbiológus, biokémikus, a szintetikus mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója a Debrecen Díj a Molekuláris Orvostudományért idei díjazottja az elismerést átvette a Debreceni Egyetem aulájában rendezett ünnepségen.

Mátyus László, a DE általános orvostudományi karának dékánja felidézte, hogy a 2003-ban alapított kitüntetéssel a molekuláris medicina területén nemzetközi szinten is kiemelkedő eredményeket elért tudósok munkáját ismerik el. A díjat ezúttal 18. alkalommal adták át.

Az eddigi díjazottak között az élettudományi terület olyan meghatározó alakjai szerepelnek, mint például a humán örökítőanyag megismerésének apostola, Craig Venter; az immunrendszer karmesterének tekintett dendritikus sejtek felfedezéséért - a Debrecen-díjat követően - Nobel-díjat is kapott Ralph Steinman, és az elhízásért felelős genetikai mechanizmusok feltárásáért 2014-ben díjazott Sir Stephen O'Rahilly.

Karikó Katalin - megismerve a korábbi díjazottak teljes névsorát -, az átadást megelőző sajtótájékoztatón azt mondta, több tudóst személyesen ismer közülük, van akivel jelenleg is együtt dolgozik. "Nagy elismerés közéjük tartozni" - mondta, örömét fejezve ki, hogy a debreceni orvoskar professzorai az idén titkos szavazással őt érdemesítették a díjra.

A sajtótájékoztatón utaltak rá, hogy 2020-ban Karikó Katalin szabadalma alapján készült el a világon elsőként klinikailag is bizonyítottan hatásos harmadik generációs Pfizer-BioNTech Covid-19 (Comirnaty) vakcina.

"Szomorú napja volt a vírusoknak, amikor kiderült, hogy van mRNS-vakcina, és hatásos"

- mondta a kutató. Hozzátette: nagy felelőssége van mindenkinek - kutatóknak, orvosoknak, újságíróknak, ő magának is -, hogy minél több emberhez, minél több információt juttassanak el erről közérthetően.

Azt mondta, a harmadik vakcina megsokszorozza a védelmet. Hozzátette: meg kell értetni az emberekkel, hogy mitől véd a vakcina. Nem a megfertőződéstől véd, de a lélegeztető géptől, a haláltól igen - tette hozzá.

Karikó Katalin megindultan idézte fel annak

a New York-i idősotthonnak a kétszáz lakóját, akik látva, hogy ő is megkapta az oltást, valamennyien beoltatták magukat. Később kitört a járvány az otthonban és senki nem halt meg

- tette hozzá.

Az Európa legnagyobb magántulajdonban lévő biotechnológiai vállalata, a mainzi BioNTech alelnöke, az amerikai Pennsylvania egyetem kutatója tervei szerint a Covid-19 járvány csillapodását követően sem hagy fel az mRNS-es kapcsolatos kutatásaival, amelyek középpontjában a tumorokba injektált RNS, az autoimmun betegségek, valamint a rák elleni vakcináció áll majd - hangzott el a tájékoztatón.

A DE aulájában tartott díjátadón Karikó Katalin angol nyelvű szakmai előadását megelőzően Mátyus László dékán adta át a Debrecen Díj a Molekuláris Orvostudományért elismerést a tudósnak, akinek "az életútja példaértékű generációk számára".

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: hiába az adventi időszak, a politikában nincs elcsendesedés

Orbán Viktor szerint a gyermekvédelemben nincs alku. A miniszterelnök a Karmelita Kolostorban adott egyórás interjút Lentulai Krisztiánnak. A kormányfő szerint Amerika békét, Európa háborút akar, és kulcsfontosságú Magyarország mozgástere a 2026-os választáson. A teljes interjút a Mandiner YouTube-csatornáján tették közzé.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
A globális felmelegedés hatása az El Niño/La Niña jelenségre: jelentős változások küszöbén állunk?

A globális felmelegedés hatása az El Niño/La Niña jelenségre: jelentős változások küszöbén állunk?

Friss kutatási eredmények azt mutatják, hogy a trópusi Csendes-óceán időről időre bekövetkező felmelegedését (El Niño) és lehűlését (La Niña) is magában foglaló ENSO jelenségkör a bolygó felmelegedésével sokkal erősebbé és kiszámíthatóbbá válhat. 2050-re a trópusi Csendes-óceán elérhet egy kritikus átbillenési pontot, ami az ENSO-t egy erős, ritmikus ingadozásba kényszeríti, szinkronban más globális éghajlati mintázatokkal. Ennek eredményeként több kontinensen is fokozódhatnak a szélsőséges esőzések vagy megszaporodhatnak az aszályos időszakok, azaz nőhet a kritikus időjárási események kockázata.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×