Megfertőződések százainak vizsgálatát követően derül ki, milyen körülmények közt profitálhatunk a legjobban abból, ha maszkot viselünk – írja a Nature.

A legtöbbet akkor segítenek ezek a védőeszközök, ha zárt térben több mint három órát tartózkodunk fertőzött környezetében – az irodai munkát végzők esetében tehát nagyon nagy haszna lehet a maszknak, ha fertőzött is van az épületben.

A tanulmány szerint a nem gyógyszeres beavatkozásként ismert intézkedések közül több – mint például a fizikai távolságtartás, a szabadban való érintkezés és a maszkok viselése – valóban hasznos a vírus terjedésének megelőzésében – mondja Joseph Lewnard, a tanulmány társszerzője, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem epidemiológusa. Korábbi tanulmányok már bizonyítékokat szolgáltattak arra, hogy a maszkviselés segít megelőzni a fertőzést, de a legújabb eredmények azt mutatják, hogy már akkor is előnyös, ha más intézkedések, például a távolságtartás, nincsenek használatban.

A megfertőződések körülményeit vizsgálták

Az oltásoknak és a gyógyszereknek is nagyon nagy szerepe van abban, hogy a járványt kontroll alatt tudjuk tartani, de ezeknek a nem gyógyszeres intézkedéseknek is nagy a szerepe, bár ezt nehezebb számszerűsíteni.

Lewnard, valamint Seema Jain, a richmondi Kaliforniai Közegészségügyi Minisztérium orvosi epidemiológusa és kollégái 1280 kaliforniai ember esetét vizsgálták. Ők 2021 februárja és szeptembere között teszteltek pozitívat. A kutatók minden egyes személyhez legalább egy olyan kontrollrésztvevőt kerestek, aki életkor és a nem tekintetében megfelel a megfertőződött személynek, de ugyanabban az időszakban negatívan tesztelt. Azok a résztvevők, akik tudták, hogy megfertőződésük előtt koronavírusos személlyel kerültek kapcsolatba, részletesen beszámoltak a találkozásról, a helyszínéről és időtartamáról.

Egy háztartásban élőknél nem egyértelmű az előny

Az oltatlan résztvevőknél akkor volt a legnagyobb a fertőzés kockázata, amikor olyan fertőzöttel való érintkezésről számoltak be, amely zárt térben történt vagy több mint három órán át tartott. A koronavírussal fertőzött személlyel kapcsolatba került résztvevőknél kisebb volt a fertőzés esélye, ha a találkozáskor maszkot viseltek, mint ha nem.

A maszkviselés az oltottak esetében is javította annak esélyét, hogy ne kapják el a vírust.

Az elemzés arra is utal, hogy a maszkok a legnagyobb hasznot a nagy kockázatot jelentő kitettség – a három óránál hosszabb ideig tartó, zárt térben történő vagy más háztartásból származó személyt érintő expozíciók – során nyújtják. A maszkviselés nem mutatott egyértelmű előnyöket, ha a résztvevő közvetlen fizikai kapcsolatba került egy olyan személlyel, akiről tudták, hogy beteg, vagy amikor ez a személy a résztvevő háztartásának tagja volt.

Vannak fenntartások

Egyes kutatók vitatják az elemzés megállapításait: Natalie Dean, az Emory Egyetem biostatisztikusa úgy véli, hogy az ilyen típusú beavatkozások előnyösek, de nincs meggyőződve arról, hogy ekkora előnyt jelentenek. Grant Brown biostatisztikus szerint a kontrollszemélyekkel való párosítás jelent aggályos pontot a szakértői elemzés előtt álló kutatásban.

Kirsten Bibbins-Domingo epidemiológus arra hívja fel a figyelmet, hogy a vizsgálatot a delta terjedése előtti időkből származó adatok alapján végezték, és neki is fenntartásai vannak a kontrollszemélyekkel kapcsolatosan, de megjegyzi, hogy a kutatók igyekeztek a lehető legjobban áthidalni az előttük álló akadályokat, és egy fehér foltot jelentő területen tettek megállapításokat. Brown hozzáteszi, hogy a vírusleadás teóriája alátámasztja mindazt, amit a tanulmány állít.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!