Infostart.hu
eur:
366.09
usd:
321.46
bux:
151939.06
2026. szeptember 24. csütörtök Gellért, Mercédesz
Nyitókép: Lanszki Zsófia/PTE

Fontos kérdést tisztázott a magyar virológus

A koronavírus elleni vakcinák mellékhatásainak ellenőrzéséről osztott meg részleteket Kemenesi Gábor.

A vakcinák piacra hozatala előtt sok évnyi kutatás zajlik laboratóriumokban, ez kiterjed a technológiára és az adott vírus elleni vakcinakomponensre is – írta közösségi oldalán Kemenesi Gábor. A pécsi virológus kiemeli, hogy a Covid-19 vakcinák fejlesztése a SARS-CoV-1 világjárvány után már elkezdett, majdnem húsz évnyi kutatómunkára épült. Állatkísérletes és változatos laboratóriumi kísérletek irányozzák elő az embereken való kipróbálást.

A klinikai hármas fázis végére tízezres nagyságrenden tesztelik a készítményeket, az ennél ritkábban jelentkező lehetséges mellékhatások felderítésére pedig jól bevált rendszerek működnek:

  • Passzív bejelentő rendszer - Vakcina mellékhatások bejelentő rendszere (VAERS): Az Egyesült Államok Betegségmegelőzési Központja (CDC) és az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) által közösen irányított rendszer 1990 óta létezik, ezen bárki jelentheti a vakcina lehetséges mellékhatásait, és az egészségügyi dolgozóknak is jelentést kell tenniük a vélt mellékhatásokról. A VAERS munkatársai külön megvizsgálják a súlyos eseteket. A virológus felhívja a figyelmet arra, hogy csak azért, mert valamit jelentettek a VAERS-nek, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy vakcina okozta a problémát. A rendszer célja, hogy "korai figyelmeztető eszköz" legyen, és segítsen azonosítani azokat a lehetséges trendeket, amelyeket tovább kell elemezni.
  • V-Safe: kifejezetten a Covid-19 vakcinákhoz lett kifejlesztve az új okostelefon-alapú eljárás. Az oltást követően a páciensek magukról jelenthetnek bármely mellékhatást vagy annak vélt jelenséget.
  • Vaccine Safety Datalink (VSD): Ez hosszú távú együttműködés a CDC és az ország 9 egészségügyi szervezete között, Elektronikus egészségügyi adatok segítségével válaszol a biztonsággal kapcsolatos kérdésekre. A rendszer összeveti a vakcinával kapcsolatos információkat, valamint a beteg jellemzőit. Több mint egy egyszerű passzív bejelentő rendszer, hiszen összefüggéseket is vizsgál.
  • Vakcinagyártók: A fejlesztők a megjelenést követően is folytatják klinikai vizsgálataikat és biztonsági ellenőrzésüket. A koronavírus elleni oltások biztonságosságát a legintenzívebben ellenőrzik a vakcinák történetében. Súlyos mellékhatásokat a rendszerek hatékonyan azonosítottak, ezek rendkívül ritkák, és észlelésük bizonyítja, hogy a rendszer a tervek szerint működik.

Címlapról ajánljuk
Hack Péter az Arénában: nyilvánvalóan lesz rivalizálás a vagyonvédelmi hivatal és az ügyészség között

Hack Péter az Arénában: nyilvánvalóan lesz rivalizálás a vagyonvédelmi hivatal és az ügyészség között

Komoly kockázat, ha nem tisztázzák időben a két hivatal hatásköreit – hívta fel a figyelmet Hack Péter jogtudós, az ELTE emeritus professzora az InfoRádió Aréna című műsorában, hozzátéve: kérdés, ki hoz majd döntést, ha vita lesz a szervezetek között. Úgy véli: nagyon jó, hogy nem a kormány mondja meg, ki lesz a jelölt a legfőbb ügyészi pozícióra, de a jelenlegi vitát az ügyészség válsága miatt mielőbb le kell zárni, és az államfőnek olyan személyt vagy akár többet is kell jelölnie, akit a szakma és a parlament is elfogad.

Merre menekülnek az oroszok a háború elől? – Trendek a szakértőtől

Nyolcszor annyian terveznek kivándorolni most, mint májusban egy orosz civil szervezet adatai szerint – írja a Migrációkutató Intézet friss elemzésében. Dócza Edith Krisztina, az intézet vezető elemzője az InfoRádióban azt mondta: néhány szomszédos ország szigorított, de megjelentek új országok is a menekülő oroszok célállomásai között.
inforadio
ARÉNA
2026.09.24. csütörtök, 18:00
Tóth Gábor
a Magyar Kórházszövetség elnöke
Harmincéves mélypont közelében Budapest: megváltoztak a költözési szokások

Harmincéves mélypont közelében Budapest: megváltoztak a költözési szokások

2025-ben az előző évinél kevesebb ember költözött Budapesten belül másik kerületbe, mintegy 29 ezren változtattak állandó lakóhelyet a fővároson belül – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból. Az elmúlt három évtizedben csak egyszer – 2023-ban – volt a mostaninál kisebb a Budapesten belüli költözés, vagyis érezhetően egyre kevésbé mobilis a népesség a fővároson belül, ami részben annak eredménye, hogy nőtt az agglomeráció vonzereje a lakásvásárlók körében – írja az OTP Ingatlanpont.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×