A sarkvidéki jégtakaró túllépett idei minimális méretén: szeptember 16-án 4,72 millió négyzetkilométerre korlátozódott az Amerikai Nemzeti Hó- és Jégadatközpont (NSIDC) adatai szerint.

A hűvös és felhős sarkvidéki nyárnak köszönhetően az idei éves minimum volt a 2014 óta tapasztalt legnagyobb felületű – a jég közel egymillió négyzetkilométerrel nagyobb területet fedett le, mint a tavalyi 3,82 millió négyzetkilométeres kiterjedés, amely a második legalacsonyabb volt, amit valaha megfigyeltek a Nature cikke szerint. Ez azonban még mindig a tizenkettedik legalacsonyabb jégkiterjedés a műholdas felvételek készítésének 43 éves történelme során, a tudósok szerint pedig a hosszú távú tendencia a jégtakaró csökkenése felé mutat. A sarkvidéki tengeri jég minimális kiterjedése évtizedenként 13,1 százalékkal csökken.

Egyre romlik a helyzet

"Még a globális felmelegedés és a tengeri jég általános csökkenő tendenciája ellenére is van természetes változatosság. Az ideivel együtt ugyanakkor az elmúlt 15 évben volt a sarkvidéki tengeri jégtakaró méretének 15 legkisebb kiterjedése" – mondja Walt Meier, az NSIDC vezető kutatója. Az eddigi legalacsonyabb minimális kiterjedés 2012-ben volt, miután egy nagyon erős vihar felgyorsította a vékony, már az olvadás szélén álló jégréteg elvesztését.

"Az összes év átlaga folyamatosan csökken, miközben a globális átlaghőmérséklet emelkedik"

– mondja Steven Amstrup, a montanai Bozemanben működő Polar Bears International vezető kutatója. Hozzátette, hogy bár akármikor előfordulhat nagyobb kiterjedésű tengeri jég, az alacsony minimális kiterjedésű tengeri jéggel járó rossz évek gyakorisága növekszik.

"A jobb jégévek a hosszú távú trendben egyre inkább anomáliának számítanak" – mondja Amstrup.

A nyár enyhébb volt

A sarkvidéki régiókban a szokásosnál hűvösebb, felhősebb nyári időszakot tapasztaltak idén, amit részben az északi féltekén uralkodó alacsony légnyomás okoz. Júniusban és júliusban az Északi-sarkvidék középső részén uralkodó, gyenge alacsony légnyomás megakadályozta, hogy a melegebb, déli szelek a térségbe áramoljanak. Ez hidegen tartotta a levegőt, és megakadályozta a jég egy részének olvadását. Az alacsony nyomás felhők képződését is okozza, amelyek elzárják a napfényt. Ez tovább lassíthatja az olvadást.

Vékonyabb marad a jégtakaró

Augusztusban az alacsony nyomású rendszer az alaszkai Beaufort- és Csukcs-tenger északi része felé tolódott, és az átlagosnál 2-3 °C-kal alacsonyabb léghőmérsékletet eredményezett. A tavalyi téli szelek az idősebb, vastagabb jégből mindkét tengerbe toltak.

"Így a nyárra a jég vastagabb volt, mint az elmúlt években, és ez kicsit ellenállóbbá tette. Valószínűleg azonban az éghajlatváltozás szerepe is nagy.

Összességében kevesebb az idősebb jég, a jégtakaró vékonyabb,

azt pedig a szél és az áramlatok könnyebben mozgatják meg" – mondja Meier.

Amstrup szerint a tengeri jég átmeneti növekedése jobb feltételeket teremthet a jeget vadászathoz használó fajok számára. "A jegesmedvék és más, a tengeri jégtől függő vadon élő állatok végső sorsát a jégtakaró csökkenő tendenciája határozza meg, amelyet a rossz jégévek növekvő gyakorisága okoz" – foglalta össze.