A romániai AIDS-ellenes szervezet, az ARAS munkatársai hetente háromszor járják körbe Bukarest rázósabb területeit, hogy fecskendőket és kötszert osszanak ki az intravénás drogokat használóknak, valamint óvszert a szexuális munkásoknak. Egyre kevesebb azonban a támogatásuk és ennek megfelelően fogynak készleteik is: a MedicalXpress cikke szerint novemberben talán már nem tudnak elindulni, mert nem lesz mit szétosszanak.

"Mi az olcsóbb: fecskendőket venni és szétosztani, vagy évekig kezelni azt, aki már elkapta a vírust?" – teszi fel a kérdést Ada Luca szociális munkás.

Kevesebb esetet diagnosztizáltak

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerint 2019-ben az Európában diagnosztizált AIDS-esetek 76 százalékát keleten fedezték fel.

"Nyilvánvaló, hogy a járvány kezdete óta megnőtt a fertőzések száma"

– mondta Alina Schiau, az ARAS az AFP-nek.

Amint a koronavírus uralta a kontinenst, a kórházak bezártak a nem ezzel a vírussal érintette betegek előtt – mondta Davron Mukhamadiev, az Európai Vöröskereszt (IFRC) regionális egészségügyi és ellátási koordinátora. A karanténkövetelmények, az utazási korlátozások és a gyorstesztekhez és diagnosztikai szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférés mind aláásták a HIV/AIDS visszaszorítására irányuló erőfeszítéseket.

Bizonytalanságban élnek

Az UNAIDS adatai szerint Kelet-Európában és Közép-Ázsiában 2020-ban 140 000 új HIV-fertőzést fedeztek fel, szemben a 2019-es 170 000-rel, amit a szakértők az elvégzett szűrések számában bekövetkező drámai lassulásnak tulajdonítanak, nem pedig az esetszám csökkenésének. Romániában például 2020-ban mindössze 234 420 embert sikerült HIV/AIDS-szűrésre kötelezni – az előző évi 334 410-hez képest közel harmadával kevesebbet. Hasonló a helyzet a szomszédos Bulgáriában is.

A regionális egészségügyi központok túlterheltek voltak, alig végeznek HIV-vizsgálatot a járvány ideje alatt – mondta Alexander Milanov, az ország nemzeti betegszervezetének programigazgatója. A pandémia ráadásul az ellátási lánc zavarához is vezetett, ami a HIV-fertőzöttek kezelésében nélkülözhetetlen gyógyszerekre is hatott.

Alexandru Tantu, a 28 éves, HIV-pozitív informatikus saját bőrén tapasztalta, hogy más európai országokban jobban bánnak a betegekkel, és hogy Romániában

mindennapos küzdelem a gyógyszerek beszerzése.

"Rájöttünk, hogy magunkra hagytak minket. Ezért a sok düh és a félelem bennünk azzal kapcsolatosan , hogy holnap talán nem kapjuk meg a kezelésünket" – mondta. Mégis, stabil munkahelyével viszonylag kivételezett helyzetűnek tartja magát. Elmondása szerint érdekvédelmi munkája során olyan betegek hívják fel, akik öngyilkosságot fontolgatnak.

Kommunista örökség

A romániai HIV/AIDS-válság a kommunizmus éveire nyúlik vissza: az 1980-as években, Nicolae Ceausescu kommunista rendszere alatt mintegy

11 ezer gyermek fertőződött meg szennyezett vagy sterilizálatlan fecskendők vagy nem ellenőrzött vérrel végzett transzfúzió következtében.

Romániában a betegek csak a kórházakban kaphatják meg a szükséges gyógyszereket, a gyógyszertárakban nem, a kórházak azonban a költségvetési korrekciót követően nem kaptak még pénzt a kormánytól.

Az önkéntesek mindent megtesznek, hogy pótolják az ellátásban mutatkozó hiányosságokat: Alina Dumitriu és Sens Pozitiv nevet viselő kampánycsoportja 16 éve segít a betegeknek, adományokra támaszkodva. A kétségbeesett hívások és üzenetek után több ezer eurót érő gyógyszereket juttat a rászorulóknak, havonta akár harmincnak is, miközben kórházakat is kisegít gyógyszerrel.