Infostart.hu
eur:
363.42
usd:
314.88
bux:
148045.63
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina
Durian, a Nyíregyházi Állatpark két új komodói varánuszának (Varanus komodoensis) egyike az állatpark Zöld Piramisában 2016. március 8-án. A két ötéves hím varánusz a prágai állatkertből érkezett az év végén elhullott tenyészpár pótlására.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Először kerültek fák a vörös listára, de más fronton is van baj

Négy tonhalfaj helyzete javul, a komodói varánuszé romlik a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) új jelentése szerint.

A veszélyeztetett fajok listáját rendszeresen frissítő IUCN a Reuters hírügynökségnek hangsúlyozta a tengeri fajok – köztük a korallok, mélytengeri kígyók – megfigyelésének fontosságát, hogy kiderüljön, mennyire hat rájuk a klímaváltozás és a mélytengeri bányászat.

„Az óceánban élő állatokat az a veszély is fenyegeti, hogy nincsenek eléggé szem előtt, nem jut rájuk elég figyelem” – mondta Craig Hilton-Taylor, az IUCN vörös listát összeállító egységének vezetője.

A leghalászottabb tonhalfajok közül négy a javulás jeleit mutatja, ami arra utal, hogy

a halászati kvóták és az orvhalászat elleni fellépés eredményes volt.

A szusikészítés értékes nyersanyagát nyújtó atlanti kékúszójú tonhal három kategóriát is ugrott, veszélyeztetettből a nem fenyegetettek közé került. A déli kékúszójú tonhal súlyosan veszélyeztetettből veszélyeztetett lett, a hosszúúszójú és a sárgaúszójú tonhalat szintén a nem fenyegetettek közé sorolták a hétvégén közzétett jelentés szerint. A dokumentumot készítők 138 374 állat-, növény- és gombafajt vizsgáltak meg, több mint egynegyedüket –

több mint 38 ezret – találták a kihalástól fenyegetettnek.

A komodói varánuszt a veszélyeztetettek közé kellett sorolni. A világ legnagyobb élő gyíkja Indonézia Komodo szigetén szigorú védelem alá esik, ám a globális felmelegedés miatt emelkedő tengerszint fenyegeti az élőhelyét – közölte az IUCN.

A szervezet aggodalmát fejezte ki a cápák és a ráják miatt is, melyeknek a tonhalnál sokkal kedvezőtlenebb lett a helyzete.

1970 óta a az óceánok cápapopulációi 71 százalékkal lettek kisebbek. A túlhalászat, az élőhelyük elvesztése és a klímaváltozás számlájára írható a pusztulás. A cápák és a ráják 37, a kétéltűek 33, az emlősök 26, a madarak 12 százalékát fenyegeti a kihalás. Először kerültek a listára fák: az ébenfákat és rózsafaerdőket az erdőirtás fenyegeti az IUCN-nek a franciaországi Marseille-ben péntek óta folyó, szeptember 11-ig tartó nemzetközi természetvédelmi konferencián közzétett jelentése szerint.

Címlapról ajánljuk
Szombaton dől el, ki lesz a következő köztársasági elnök

Szombaton dől el, ki lesz a következő köztársasági elnök

Szombaton szavaz a Tisza parlamenti képviselőcsoportja arról, hogy kit jelöl köztársasági elnöknek – mondta Bujdosó Andrea frakcióvezető. Úgy fogalmazott: a jelölt, jelöltek kiválasztása még folyamatban van, de a céljuk az, hogy a frakcióülésen több ember közül válasszanak.

Jó hír érkezett a Duna vízállásáról, itt a kormány gyorsjelentése a helyzetről

Péntektől keddig megint tartós hőség lesz. Miközben a Duna emelkedik, a Balaton vízállása tovább csökkent. A Velencei-tó stagnál, de 24 centivel van a valaha volt legalacsonyabb alatt. 22 vasútvonalon, valamint öt HÉV-vonalon rendeltek el sebességkorlátozást.
inforadio
ARÉNA
2026.08.06. csütörtök, 18:00
Aszódi Attila
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja
Az EU korlátlan tiszta energiát ígérő szuperfegyverét komoly külső kihívások fenyegetik

Az EU korlátlan tiszta energiát ígérő szuperfegyverét komoly külső kihívások fenyegetik

Az Európai Unió fúziós energiapolitikájának középpontjában továbbra is a dél-franciaországi ITER kísérleti reaktor áll, amelyre a 2028–2032-es Euratom-programban 4 milliárd eurót különítenének el. Eközben az Egyesült Államok és Kína a magántőke erőteljesebb bevonásával állítólag gyorsabban halad a technológia kereskedelmi hasznosítása felé. Az ITER a jelenlegi tervek szerint legkorábban 2039-ben működhet teljes kapacitással, miközben amerikai és kínai fejlesztések már 2028–2030 körül áramtermelést ígérnek. Bár ezeket a vállalásokat ugyanakkor jelentős technológiai bizonytalanság övezi, mivel egyiknél sem láttak még működő reaktort. A szeptemberre ígért első uniós fúziós stratégia mutathatja meg, hogy Brüsszel a jövőben nagyobb támogatást ad-e a magáncégeknek és az első kereskedelmi erőművek fejlesztésének.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×