9 °C
A zsúfolt háztartások mellett a tömegközlekedéssel töltött hosszú idő felelhet nagyvárosi körülmények között a koronavírusos fertőzésátadások nagy számáért, derül ki a Buildings and Cities szaklapban közölt kutatásból – írja a MedicalXpress.
"Megpróbáltuk meghatározni, hogy az épített környezet hogyan befolyásolja a koronavírus terjedését" – mondta Timur Dogan vezető szerző, az Építészeti, Művészeti és Tervezési Főiskola építészeti tanszékének adjunktusa. "Azt találtuk, hogy a szomszédos lakónegyedek sűrűsége és a tömegközlekedéssel ingázók magas aránya nem függ össze a magasabb koronavírusos megbetegedési aránnyal. A háztartások túlzsúfoltsága és a hosszabb ingázási idő azonban rontja az egyes családok, az orvosilag veszélyeztetett közösségek és a városok egészének járványügyi ellenálló képességét" – tette hozzá.
Ami a konkrétabb számokat illeti: úgy találták, hogy azok a közösségek válnak könnyebben járványkitörési pontokká, amelyből átlagosan
40-60 percnyi tömegközlekedéssel jutnak el munkahelyükre
az emberek.
Lehetőségeket hozhat közel a sűrű lakóövezet
A tanulmány szerint az otthonok zsúfoltsága, illetve a szomszédos lakónegyedek sűrűsége egymással rokon fogalmak, ha a járvánnyal szembeni ellenállóság szempontjából vizsgáljuk azokat. A zsúfoltsági tényezők, mint az, hogy egy épületen belül hány lakóegység található, vagy hogy egy otthon egyes szobáin hány ember osztozik, jelentőséggel bírnak a terjedési számok szempontjából, a szomszédos lakóövezetek sűrűségének ugyanakkor nincsen ilyen szignifikanciája.
A nagy sűrűség gyakran más előnyös városi jellemzőkkel jár együtt, amelyek előnyösek a pandémiával szembeni ellenálló képesség szempontjából.
Az ilyen helyeken közelebb adódhatnak munkalehetőségek, így kevesebbet kell tömegközlekedéssel utazni, sokan pedig gyalog vagy biciklivel is megközelíthetik munkahelyüket.
"A nagy sűrűségű városrészek nem feltétlenül jelentenek rosszat a betegségek terjedése szempontjából, egy ilyen városrész akár előnyös is lehet" – mondta Dogan.
Előtérben a húszperces város
A kutatók az irányítószám alapú adatokat használták, majd azokat más rendelkezésre álló városi információkkal kombinálták, hogy meghatározzák, hogyan befolyásolja a népsűrűség és a zsúfoltság a fertőzési arányokat, illetve milyen hatást gyakorol azokra az érdekes pontok – például az élelmiszerboltok, bevásárlóközpontok és parkok – térbeli eloszlása.
Dogan elmondta, eredményeik fényében megfontolandó a húszperces város ötlete: ez egy olyan koncepció, amelyben
az ember húszperces sétával vagy kerékpározással minden szükséges ügyintézést, munkát és szükségletet el tud végezni, ki tud elégíteni.
"Ez a fajta várostervezési paradigma olyan előnyöket ígér, amelyek élhetőbbé, fenntarthatóbbá és ellenállóbbá teszik városainkat. A professzionális várostervezők szerint az aktív mobilitás egészséges dolog. Ha csökkenteni tudjuk a járműforgalmat, csökkenthetjük a környezetszennyezést és az energiaigényt, egészségesebb lakosságot kaphatunk" – mondta Dogan.
