eur:
411.18
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Balatoni Limnológiai Kutatóintézet

A szakembereket is meglepte, milyen árulkodó lehet már egy liter víz is

Hatalmas fejlődést hozhat az ökológiai kutatásokban az a módszer, melynek hatékonyságát legújabb kutatásukban a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) munkatársai vizsgálták. A környezeti DNS-vizsgálatok fejlődésével egy darabka talajból, vagy néhány liter vízből meg lehet mondani, hogy milyen élőlények élnek egy adott területen.

A környezeti DNS kutatások a 80-as években kezdődtek, a 2000-es évek második felétől felfutóban vannak. A módszer alapja az, hogy az élőlényekről (pikkelyről, nyálkáról, szőrről, ürülékről) a környezetbe jutnak géntöredékek, amiket a környezeti DNS-vizsgálatok során „csapdáznak”. A DNS töredékek alapján a fajok (vagy más rendszertani egységek, az úgyenevezett taxonok) egy genetikai adatbázis segítségével azonosíthatók. Hazánkban eddig csak elvétve használták a módszert, a BLKI vizsgálata az első, ami a módszert a vízi élőlények közösségszerkezetének feltérképezésére alkalmazta, és az eredményeket rangos nemzetközi szaklapban publikálta – olvasható a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet sajtóközleményében.

A kutatók tizenegy dunai és tizenegy tiszai holtmeder halállomány-szerkezetét mérték fel elektromos halászgép, kopoltyúháló és környezeti DNS-vizsgálattal. Arra voltak kíváncsiak, hogy a három vizsgálati módszer szerint milyen a halállomány összetétele az egyes vízterekben, és, hogy a környezeti DNS-vizsgálat az összehasonlításban hogy szerepel.

A kopoltyúháló és az elektromos halászgép a halak gyűjtésére használt hagyományos eszközök, amiket általánosan alkalmaznak a kutatók a halállományok összetételének monitorozásához. A környezeti DNS-mintát ugyanakkor egyszerűen csak néhány liter vizet átszűrve, egy speciális eszköz segítségével kell begyűjteni. Ennél az eszköznél a vízminta egy szűrőkapszulán halad át, a kapszulában található membránra ülnek ki a vízben található DNS-darabkák. A mintát már a helyszínen tartósítják, a DNS-darabokat kémiai eljárással laboratóriumban oldják le a szűrőről. A jelenlegi kutatásban a DNS-meghatározást Franciaországban végezték, de már hazánkban is vannak erre alkalmas laboratóriumok.

Az eredmények még a terepi szakembereket is meglepték, mert azt mutatták, hogy

a hagyományos gyűjtési módszerekhez képest a környezeti DNS-vizsgálat több fajt mutatott ki és összességében pontosabb becslést adott a halállomány összetételéről.

A hagyományos eszközök különböző fajok fogására alkalmasak. Például az elektromos halászgép kizárólag a sekély (maximum 1-2 m mély) területeken hatékony a halak gyűjtésére, a kopoltyúháló pedig erősen faj és méretszelektív eszköz, aminek hatékonyásga nagy mértékben függ a halak mozgási altivitásától is – olvasható. A vízből szűrt környezeti DNS-minta ugyanakkor tartalmazta a két hagyományos módszerrel fogott fajok DNS-ét, sőt sokszor olyan fajok jelenlétét is kimutatta, amit a hagyományos eszközökkel nem tudtak megfogni a kutatók. A Cserőközi Holt-Tisza például egy vízinövényekkel, hínárral teljesen benőtt terület, ahol nagyon nehéz a hagyományos eszközök használata. Az innen várt fajokat egyedül a környezeti DNS-vizsgálattal sikerült kimutatni. A módszer előnye az is, hogy míg a hagyományos kutatási eljárásokban könnyen sérülnek a befogott állatok,

a környezeti DNS-gyűjtés nem árt az élőlényeknek.

A környezeti DNS-vizsgálat segíthet az inváziós fajok kimutatásában is, különösen akkor, amikor az invázió még kezdeti stádiumban van, azaz amikor az adott faj még nagyon ritka, csak néhány egyede van jelen a területen. Géntöredékeikből már az invázió kezdeti stádiumában is kimutatják a faj jelenlétét. A módszer fokozottan védett vagy nagyon ritka fajok esetén is alkalmazható, hiszen jelenlétük igazolhatóvá válik. Emellett a módszer különösen alkalmas lehet például barlangi vízrendszerek élővilágának feltérképezésére is, ami a hagyományos módszerekkel szinte lehetetlen.

A BLKI kutatói jelenleg a bécsi BOKU (Universität für Bodenkultur) kutatóival együtt vizsgálják a Duna ártéri tavaiban és holtmedreiben élő hal- és kétéltűállományok dinamikáját egy közös, határon átnyúló ANN OTKA pályázat keretében. A kutatásoknál az élőlények mintavétele már pusztán a vízből szűrt DNS segítségével történik. Céljuk emellett, hogy a Balaton és vízgyűjtőjének halállományának monitorozásához is bevessék e forradalmi mintavételi módszert.

A közleményben azt is megjegyezik, hogy a környezeti DNS-vizsgálatának módszere természetesen nem csupán a halak, hanem más olyan élőlénycsoportnál is használható, melyek genetikai adatbázisa rendelkezésre áll.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 21. 10:19
×
×
×
×