Infostart.hu
eur:
363.42
usd:
314.88
bux:
148045.63
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina
female lab technician doing research with a microscope in the lab. coronavirus
Nyitókép: appledesign/Getty Images

Indiában elkészült a világ első DNS-oltása koronavírus ellen

A ZyCoV-D hatékonysága nem ér nyomába más oltásoknak, de injekció nélkül adható bőrbe, és még sok hasonló elven működő vakcinának taposhat ki utat.

Az Indiában már jóváhagyott oltás DNS-szálakat használ az immunrendszer SARS-CoV-2 vírus elleni felkészítésére. A bőrbe injekció nélkül beadható ZyCoV-D a klinikai vizsgálatok során 67 százalékos védelmet nyújtott a tüneteket okozó koronavírusos megbetegedés ellen, valószínűleg már ebben a hónapban elkezdik használni Indiában. A hatékonyság nem különösebben magas sok más vakcinához képest, a kutatók szerint jelentős a tény, hogy DNS-vakcináról van szó – írja a Nature.

Peter Richmond, a perthi Nyugat-Ausztráliai Egyetem gyermekimmunológusa szerint a vakcinának adott engedély bizonyítja, hogy a DNS-oltások is működnek és segíthetnek a világjárvány megfékezésében. "Fontos előrelépés ez a koronavírus teljes legyőzéséért folytatott küzdelemben, mert megmutatja, hogy van egy újabb típusú oltóanyag, amelyet felhasználhatunk" – fogalmaz.

Az oltások jövője

Koronavírus elleni DNS-vakcinák közül világszerte közel egy tucat tart a klinikai vizsgálatok szakaszában és legalább ugyanennyi van a fejlesztés korábbi szakaszában. DNS-vakcinákat számos más betegség ellen is fejlesztenek.

"Ha sikeresnek bizonyulnak, ez valóban a vakcinológia jövője, mivel könnyen előállíthatók" – mondja Shahid Jameel, az indiai Sonipatban található Ashoka Egyetem virológusa.

David Weiner, a pennsylvaniai Philadelphiában található Wistar Intézet Oltóanyag- és Immunterápiás Központjának igazgatója szerint az RNS- és DNS-technológiák azért kerülhettek előtérbe a koronavírussal szembeni küzdelemben, mert gyorsan volt szükség hatékony oltásokra. Az RNS-vakcinák gyorsabban mutattak erős immunválaszt a klinikai vizsgálatokban és mára már több százmillió emberhez juttatták el világszerte a Pfizer és a Moderna révén. A DNS-vakcináknak azonban számos előnye van, mivel

könnyebben előállíthatók és stabilabbak, mint az mRNS-vakcinák,

amelyeket jellemzően nagyon alacsony hőmérsékleten kell tárolni.

DNS-ből mRNS lesz

A ZyCoV-D-t az indiai Zydus Cadila gyógyszeripari vállalat fejlesztette ki, a 12 év fölöttiek körében augusztus 20-án kapott engedélyt indiai felhasználásra. A 67 százalékos hatékonysági adat a több mint 28 ezer résztvevővel végzett vizsgálatokból származik, amelyek során a beoltott csoportban 21, míg a placebót kapók körében 60 koronavírusos tünetet mutató esetet észleltek.

Körkörös DNS-szálakat, úgynevezett plazmidokat tartalmaz, amelyek a SARS-CoV-2 tüskefehérjét, valamint a gén bekapcsolására szolgáló promóterszekvenciát kódolják. A sejtmagba jutva mRNS-sé alakulnak, amely a citoplazmába jut, és ott magává a tüskefehérjévé fordítódik le. Az immunrendszer ezután választ ad a fehérje ellen, és olyan testre szabott immunsejteket termel, amelyek képesek a jövőbeli fertőzések eltávolítására. A plazmidok általában hetek-hónapok alatt lebomlanak, de az immunitás megmarad.

Weiner szerint mind a DNS-, mind az mRNS-vakcinákat a kilencvenes évek óta fejlesztik.

A DNS-vakcinák számára az a kihívás, hogy egészen a sejtmagig kell eljutniuk, ellentétben az mRNS-vakcinákkal, amelyeknek csak a citoplazmáig kell eljutniuk – mondja Jameel. A DNS-vakcinák sokáig nehezen tudtak erős immunválaszt kiváltani a klinikai vizsgálatokban, ezért eddig csak állatokban, például lovakban volt engedélyezett alkalmazásuk.

Rendhagyó beadási mód

A ZyCoV-D-t a bőr alá, nem pedig mélyen az izomszövetbe adják be. A bőr alatti terület gazdag immunsejtekben, amelyek felfalják és feldolgozzák az idegen tárgyakat, például a vakcinarészecskéket. "Ez segít abban, hogy a DNS sokkal hatékonyabban rögzüljön, mint az izomban" – mondja Jameel. Szokatlan módon a vakcinát egy tű nélküli, a bőrhöz nyomott eszközzel juttatják be, amely finom, nagynyomású folyadékáramot hoz létre, ez átszúrja a felszínt, és kevésbé fájdalmas, mint az injekció. Nehezíti ugyanakkor használatát. hogy

három adag kell belőle,

és hatékonysága is alacsonyabb, mint az mRNS-oltásoké, de tény, hogy azokat még akkor tesztelték, amikor a delta variánst nem ismertük.

A DNS-vakcina engedélyezését kritikák is övezik, mivel a legkésőbbi státuszú klinikai vizsgálatok teljes eredményét nem hozták nyilvánosságra: a gyártó szerint a vizsgálat még tart, és hamarosan közreadják eredményeit.

Más DNS-vakcinákon jelenleg is dolgoznak Amerikában és Japánban is: ezek már kései fázisú klinikai kísérleteken bizonyítanak. Dél-Korea és Thaiföld is dolgozik még ilyen vakcinán, de ezek még a kísérletsorozat elején állnak. Richmond úgy véli, egyre több DNS-oltás születik még a jövőben.

"Ez egy nagyon izgalmas időszak a genetikai technológiák számára. Végre lehetőséget kaptak arra, hogy megmutassák, mire képesek" – mondja.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Szombaton dől el, ki lesz a következő köztársasági elnök

Szombaton dől el, ki lesz a következő köztársasági elnök

Szombaton szavaz a Tisza parlamenti képviselőcsoportja arról, hogy kit jelöl köztársasági elnöknek – mondta Bujdosó Andrea frakcióvezető. Úgy fogalmazott: a jelölt, jelöltek kiválasztása még folyamatban van, de a céljuk az, hogy a frakcióülésen több ember közül válasszanak.

Jó hír érkezett a Duna vízállásáról, itt a kormány gyorsjelentése a helyzetről

Péntektől keddig megint tartós hőség lesz. Miközben a Duna emelkedik, a Balaton vízállása tovább csökkent. A Velencei-tó stagnál, de 24 centivel van a valaha volt legalacsonyabb alatt. 22 vasútvonalon, valamint öt HÉV-vonalon rendeltek el sebességkorlátozást.
inforadio
ARÉNA
2026.08.06. csütörtök, 18:00
Aszódi Attila
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja
Az EU korlátlan tiszta energiát ígérő szuperfegyverét komoly külső kihívások fenyegetik

Az EU korlátlan tiszta energiát ígérő szuperfegyverét komoly külső kihívások fenyegetik

Az Európai Unió fúziós energiapolitikájának középpontjában továbbra is a dél-franciaországi ITER kísérleti reaktor áll, amelyre a 2028–2032-es Euratom-programban 4 milliárd eurót különítenének el. Eközben az Egyesült Államok és Kína a magántőke erőteljesebb bevonásával állítólag gyorsabban halad a technológia kereskedelmi hasznosítása felé. Az ITER a jelenlegi tervek szerint legkorábban 2039-ben működhet teljes kapacitással, miközben amerikai és kínai fejlesztések már 2028–2030 körül áramtermelést ígérnek. Bár ezeket a vállalásokat ugyanakkor jelentős technológiai bizonytalanság övezi, mivel egyiknél sem láttak még működő reaktort. A szeptemberre ígért első uniós fúziós stratégia mutathatja meg, hogy Brüsszel a jövőben nagyobb támogatást ad-e a magáncégeknek és az első kereskedelmi erőművek fejlesztésének.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×