Infostart.hu
eur:
363.42
usd:
314.88
bux:
148045.63
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina
Óbuda látképe a Táborhegyi út felől 2020. január 10-én. Elrendelte a szmogriadó tájékoztatási fokozatát Budapesten Karácsony Gergely főpolgármester, miután a szálló por légszennyezettségi szintje január 8-án és 9-én is három mérőponton meghaladta a tájékoztatási küszöbértéket.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Drámai változások a levegőben

Európában és Észak-Amerikában volt a legkisebb a szálló por csökkenése.

Jelentős mértékben, de csak átmenetileg csökkent a légszennyező anyagok kibocsátása világszerte a koronavírus-járvány feltartóztatására elrendelt 2020. évi korlátozások idején - mutatta ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) idén először összeállított levegőminőség és klíma jelentésében.

A szálló por (PM2,5) több mint egyharmadával csökkent Ázsia egyes térségeiben, 40 százalékkal Afrikában, Dél-Amerikában és Dél-Ázsiában, de csak kisebb mértékben Európában és Észak-Amerikában.

"A Covid-19 miatti lezárások és utazási korlátozások a kulcsfontosságú légszennyező anyagok kibocsátása drámai mértékű, rövid idejű csökkentését idézték elő, különösen városi környezetben" - írták a világszervezet kutatói.

A WMO kutatói a tavalyi levegőminőségi adatokat hasonlították össze a 2015-2019 közötti időszakéval és kimutatták, hogy a nitrogén-oxid-kibocsátás - amelynek nagy része a közlekedésből és a fosszilis üzemanyagok égetéséből ered és megsemmisíti az ózont a levegőben - szinte mindenhol a világon 70 százalékkal esett vissza. Emiatt egyes térségekben az ózonszint nem változott vagy kis mértékben nőtt. A szén-monoxid-kibocsátás is csökkent minden térségben, különösen Dél-Amerikában.

"A csökkenés azonban tavaly túlságosan rövid idejű volt, hogy hatással legyen az emberi egészségre"

- közölte Okszana Taraszova, a világszervezet légkörkutató részlegének a vezetője.

Az olyan jelenségek, mint az ausztráliai bozóttüzek, a szibériai és amerikai erdőtüzek füstje és a Szaharából érkező homok- és porviharok ellentétes hatással voltak a levegő minőségére - tette hozzá.

A légszennyezés az idő előtti elhalálozás legnagyobb környezeti kockázati tényezője világszerte. Több mint kilenc évvel csökkentheti például az indiaiak mintegy 40 százalékának várható élettartamát - mutatta ki egy héten közzétett másik jelentés.

Címlapról ajánljuk
Szombaton dől el, ki lesz a következő köztársasági elnök

Szombaton dől el, ki lesz a következő köztársasági elnök

Szombaton szavaz a Tisza parlamenti képviselőcsoportja arról, hogy kit jelöl köztársasági elnöknek – mondta Bujdosó Andrea frakcióvezető. Úgy fogalmazott: a jelölt, jelöltek kiválasztása még folyamatban van, de a céljuk az, hogy a frakcióülésen több ember közül válasszanak.

Jó hír érkezett a Duna vízállásáról, itt a kormány gyorsjelentése a helyzetről

Péntektől keddig megint tartós hőség lesz. Miközben a Duna emelkedik, a Balaton vízállása tovább csökkent. A Velencei-tó stagnál, de 24 centivel van a valaha volt legalacsonyabb alatt. 22 vasútvonalon, valamint öt HÉV-vonalon rendeltek el sebességkorlátozást.
inforadio
ARÉNA
2026.08.06. csütörtök, 18:00
Aszódi Attila
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja
Az EU korlátlan tiszta energiát ígérő szuperfegyverét komoly külső kihívások fenyegetik

Az EU korlátlan tiszta energiát ígérő szuperfegyverét komoly külső kihívások fenyegetik

Az Európai Unió fúziós energiapolitikájának középpontjában továbbra is a dél-franciaországi ITER kísérleti reaktor áll, amelyre a 2028–2032-es Euratom-programban 4 milliárd eurót különítenének el. Eközben az Egyesült Államok és Kína a magántőke erőteljesebb bevonásával állítólag gyorsabban halad a technológia kereskedelmi hasznosítása felé. Az ITER a jelenlegi tervek szerint legkorábban 2039-ben működhet teljes kapacitással, miközben amerikai és kínai fejlesztések már 2028–2030 körül áramtermelést ígérnek. Bár ezeket a vállalásokat ugyanakkor jelentős technológiai bizonytalanság övezi, mivel egyiknél sem láttak még működő reaktort. A szeptemberre ígért első uniós fúziós stratégia mutathatja meg, hogy Brüsszel a jövőben nagyobb támogatást ad-e a magáncégeknek és az első kereskedelmi erőművek fejlesztésének.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×