Infostart.hu
eur:
367.09
usd:
334.56
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő
Young beautiful blonde caucasian woman smiling happy outdoors on a sunny day using handfan for hot weather
Nyitókép: AaronAmat/Getty Images

Ha ez bekövetkezik, abban Európának nem lesz köszönete

A legfrissebb modellszámítás szerint kivételesen forró lehet az idei nyár Európában – írta közzétett tanulmányában a német Max Planck Meteorológiai Intézet (MPI-M).

Az intézet azon óceáni mérési adataira alapozta következtetéseit, amelyek azt mutatják, hogy az európai hőhullámok olyan hőfelhalmozódás után következnek be, amely az Atlanti-óceán északi részén alakul ki és nagyjából három évig tart. Ez a jelenség teszi lehetővé a szakértők számára azt, hogy akár hároméves időtávon is előrejelezhessék a kivételesen melegnek ígérkező nyarakat.

A Hamburgi Egyetem kutatói azt az MPI-M-ben kifejlesztett klímaelemzési modellt használták, amelyet az európai éghajlat 1962 és 2022 közötti időszakának az előrejelzéseire, azok kiszámítására és elemzésére használtak. Ezen elemzések között vannak azok is, amelyek az Atlanti-óceán északi részén kialakuló hőfelhalmozódás és az extrém hőség közötti kapcsolatot mutatják ki.

A legfrissebben megfigyelt időszak lezárása után elkészült, majd a Geophysical Research Letters folyóiratban bemutatott értékelés szerint a hőfelhalmozódás ismét növekszik, ami arra utal, hogy

Európa kivételesen forró nyarat tapasztalhat meg 2025-ben.

Az MPI-M kutatói ezzel kapcsolatban azt emelik ki a tanulmányban, hogy a szélsőséges időjárás előrejelzése létfontosságú az emberi egészség védelme és a hőség okozta károk korlátozása szempontjából.

A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy az iparosodás előtti időszakhoz képest megduplázódott Európában a hőhullámok gyakorisága, és a jelenleg mintegy tízévente jelentkező, rendkívül forró nyarak az évszázad végére szinte minden évben előfordulhatnak.

Európában 2003-ban jegyezték fel az egyik legszélsőségesebb nyarat, amikor a kontinens számos országában tapasztaltak vízhiányt és terméskiesést, a halálozási arány pedig emelkedett – emlékeztetett az intézet.

A mérésekből az is kiderült hogy a világ óceánjain, köztük az Atlanti-óceán északi részén is kivételesen magas hőmérsékleteket regisztráltak az elmúlt években. A klímaszakértők az adatokból arra következtetnek, hogy ez a felmelegedés messze meghaladja a természetes ingadozásokat, és hangsúlyozzák, hogy véleményük szerint az emberi tevékenység okozza a változást.

Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Eltűnik naponta közel 5 bolt, de ennek már örülni kell

Eltűnik naponta közel 5 bolt, de ennek már örülni kell

Jelentősen lelassult a magyarországi üzlethálózat évtizedek óta tartó zsugorodása, 2026 első félévében ugyanis 862 bolttal lett kevesebb, ami napi átlagban 4,7 üzletet jelent. Ez töredéke a 2023-as ütemnek, amikor naponta átlagosan több mint 25 bolt tűnt el. Június végén összesen 97 364 üzlet működött az országban, a fogyás az élelmiszerboltoknál és a nem élelmiszer jellegű kereskedelemben is mérséklődött. A legnagyobb vesztesek a zene- és videofelvételeket, a könyveket és a ruházati termékeket árusító szaküzletek, amelyeket az online kereskedelem és a digitális szolgáltatások szorítanak vissza. Miközben a boltok száma drasztikusan csökkent, az átlagos üzletméret két évtized alatt 70 százalékkal nőtt, így a teljes kereskedelmi alapterület alig változott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×