Infostart.hu
eur:
389.55
usd:
337.94
bux:
122810.29
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Freund Tamás alelnök a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 188. közgyűlésén 2017. május 8-án.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Fontos javaslatokat tett a negyedik hullám kapcsán az Akadémia elnöke

Freund Tamás szerint megfontolandó a kötelező regisztráció eltörlése, a veszélyeztettek, idősek antitestének mérése állami támogatással.

Aki még nem oltatta be magát, minél előbb kérje az oltást! – áll Freund Tamásnak, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének a koronavírus-járvány negyedik hullámával és a harmadik oltás szükségességével kapcsolatos állásfoglalásában.

Magyarországon is emelkedik a koronavírus delta variánsával fertőzöttek száma. "A Magyar Tudományos Akadémia elnökeként szakértők szakmai véleménye alapján javaslatokkal kívánom segíteni Magyarország kormányának, szakembereinek és állampolgárainak a felkészülését a negyedik hullámra és megküzdését a Covid-19-járvánnyal" – írta Freund Tamás.

Freund Tamás leszögezte: a védőoltások a járvány elleni védekezés legfontosabb eszközei, "jelen tudásunk szerint" hatásosak és biztonságosak, komoly mellékhatások előfordulásának gyakorisága igen alacsony, különösen a Covid-19 életet veszélyeztető és egészségkárosító hatásaival összevetve.

A világ számos országából érkező beszámolók szerint a negyedik hullám során

kórházba vagy lélegeztetőgépre kerülő betegek csaknem 90 százaléka oltatlan.

A védőoltás nem csak a halálozások megelőzése miatt fontos, hiszen az új koronavírus hosszan tartóan és súlyosan károsítja az érrendszert, a véralvadást és az idegrendszert is.

Harmadik oltás jelenleg azoknak javasolt, akiknek a szervezetében nem mutatható ki ellenanyag. Ennek vizsgálata kiemelten fontos a 60 év felettiek, az immunhiányos vagy csökkent immunitást okozó kórképekben szenvedő betegek és a fertőzésnek fokozottan kitett – például egészségügyben dolgozó, közszolgálatot ellátó – állampolgárok esetében.

Az akadémia elnöke szerint fontos, hogy a fiatalok, 12–18 évesen is megkapják a védőoltást, különösen azok, akik krónikus betegségben szenvednek, fogyatékkal élnek, illetve akiknek családtagjai immunhiányos vagy egyéb krónikus betegségben szenvednek. A Pfizer és a Moderna vakcinája már megkapta az erre vonatkozó engedélyt.

"Mivel ismertté vált, hogy a fiatalabbak körében is előfordulnak súlyos, esetenként hosszú távú károsodást okozó Covid-19-kórképek, ennek a kérdésnek fokozott figyelmet kell szentelni. Egyetértünk az iskolákban elindított oltási kampánnyal, és azt támogatjuk" – áll a dokumentumban.

Az akadémia elnöke azt javasolja a kormánynak: "mindent tegyen meg annak érdekében, hogy minél több magyar állampolgár megkapja az engedélyezett vakcinák megfelelő adagjait, és így sikerüljön a járvány következő hullámát megelőzni".

Ennek érdekében Freund Tamás szerint érdemes megfontolni

  • a "kötelező, az oltási hajlandóságot erősen csökkentő regisztráció eltörlését",
  • az oltások széles körű beadási lehetőségének bővítését,
  • az oltások ajánlásában és beadásában dolgozó orvosok lehetőség szerinti tehermentesítését, továbbá
  • a veszélyeztetettek, idősek antitestszint-mérésének lehetővé tételét állami támogatással.

Javasolja az elzárt, gyakran szegénységgel küzdő településeken az oltásban való részvétel támogatási lehetőségeinek feltárását és bevezetését, valamint annak vizsgálatát, hogy mi az oka a vakcina visszautasításának, illetve, milyen területi, szociális és gazdasági egyenlőtlenségek vannak az átoltottságban, és ez alapján megtervezett intézkedések végrehajtását.

Az akadémia elnöke szerint érdemes továbbá a kormánynak megfontolnia a védettségi igazolvány és a maszkviselés előírását a nagyobb tömeget vagy fokozottan érzékeny populációt fogadó, elsősorban zárt terű események látogatásához, amint a járványhelyzet alakulása indokolttá teszi.

Ez már több európai országban újra gyakorlat, ideértve az éttermek látogatását is – figyelmeztetett az akadémia elnöke.

Freund Tamás az Akadémia irányításával folyó hosszú távú kutatások jelentőségét is kiemelte.

Az úgynevezett hosszú Covid-betegség egyre szélesebb körben terheli az egészségügyi rendszert, és komoly gondokat okozhat a felismerése és megfelelő kezelése. A pszichés problémáktól a súlyos idegrendszeri tünetekig változatos formákban jelentkezik, ezért gyógyításához nélkülözhetetlen a tudományos és klinikai elemzés. A kórkép megjelenését jelentősen befolyásolhatja az adott ország népességének gazdasági és szociális helyzete, így ezek a kutatások Magyarországon is különösen fontosak – írta.

Az akadémia a miniszterelnöktől felkérést kapott "egy poszt-Covid-stratégia, továbbá egy hosszú távú általános pandémiás terv kidolgozására, amire a kormány az MTA bázisköltségvetésében 2022-től jelentős forrást biztosít" – közölte.

Freund Tamás az álhírek veszélyei is felhívta a figyelmet. Közölte: az akadémia határozottan állást foglal a főleg a közösségi médiában terjedő, hamis, tudománytalan információk ellen, amelyek elbizonytalanítják az oltásra jelentkezőket.

Bár a védőoltások nem jelentenek százszázalékos védelmet, és előfordulhatnak mellékhatások is, így ezek folyamatos és nyilvános követése kiemelt jelentőségű feladat, ám ez csak szigorú, transzparens tudományos módszertannal végezve szolgálja a lakosság és a népegészségügy érdekeit. Ma már több százmillió beadott védőoltás követése bizonyítja, hogy a vakcinák hatékonyan védenek a megbetegedéssel szemben, és az eddig ismert, esetenként agresszíven fertőző variánsok esetében is jelentősen mérsékelik a megbetegedés súlyosságát.

Címlapról ajánljuk
Nacsa Lőrinc: olyan partnerekre van szükségünk, akiknek érdeke Magyarország sikeressége

Nacsa Lőrinc: olyan partnerekre van szükségünk, akiknek érdeke Magyarország sikeressége

A választásig hátralévő időben sorozatot indítottunk az InfoRádióban, hogy a kutatások szerint a parlamenti bejutásra esélyes pártok szakpolitikusait a belpolitikai kérdések mellett a gazdasági terveikről és a külpolitikai megfontolásaikról is kérdezzük. A Fidesz-KDNP, a DK és a Mi Hazánk elfogadta a meghívást, a Tisza Párt nem kívánt élni a lehetőséggel. Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője a pártszövetség külpolitikájáról beszélt az Aréna című műsorban.

Orbán Viktor: Zelenszkij úr, ha nincs olaj, nincs pénz!

A miniszterelnök szerint, ha Ukrajna meg akarja kapni a 90 milliárd eurós hitelt Brüsszelből, akkor meg kell nyissa a Barátság kőolajvezetéket.
inforadio
ARÉNA
2026.03.17. kedd, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×