eur:
411.03
usd:
394.38
bux:
0
2024. december 26. csütörtök István
Légi felvétel kiirtott erdőkről az Amazonas-medencében lévő a brazíliai Porto Velho közelében 2019. augusztus 23-án. A Föld tüdejének is nevezett amazonasi esőerdő a legnagyobb a világon. Létfontosságú a szén-dioxid elnyelésében, ezáltal lassítja a globális felmelegedést. Hozzávetőleg egymillió őslakos és hárommillió növény- és állatfaj él a vidéken. 2019-ben rekordszámú, több mint 72 ezer erdőtüzet észlelt az Amazonas vidékén a térség őserdeit megfigyelő Brazil Nemzeti Űrkutatási Intézet (INPE). Ez 83 százalékkal több, mint amennyit 2018 azonos időszakában jegyeztek fel, és a legmagasabb szám 2013 óta. Az erdőtüzek nem ritkák a száraz időszakban, de a gazdák szándékosan is felgyújtanak erdőterületeket, hogy illegálisan irtsák a fát legelők létrehozása céljából.
Nyitókép: MTI/EPA-EFE/Joedson Alves

Nagy eredmény az erdőirtás megfékezésében

Segíthet az erdőirtások megfékezésében az őslakos közösségeknek a műholdas technológia egy új tanulmány szerint.

Az Amazonas őserdő perui őslakosait természetvédő csoportok látták el okostelefonokkal és műholdas adatokkal. A technológiának köszönhetően a projekt első évében felére sikerült csökkenteni a kiirtott fák mennyiségét - adta hírül a BBC News.

Az Amazonas esőerdőinek egyharmada terül el 3344 ismert őslakos közösség területén. A közösségek vezetői a hatóságokkal együttműködve kutatnak az illegális fakitermelések után saját területükön.

A bányászat, a fakitermelés és illegális növénytermesztés miatt évtizedek óta folyik az erdőirtás a térségben. Az elmúlt negyven évben a kormányok és környezetvédők komoly beruházásokkal váltottak a műholdas technológiára, hogy az erdőirtásokat követni tudják.

Brazília, Peru és Kolumbia kormányai létrehoztak egy nagy felbontású erdőirtás-riasztási rendszert, de kérdéses, hogy ezek az információk eljutnak-e a leginkább érintett őslakos közösségekhez.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent új kutatás azt vizsgálta, hogy eredményez-e változást az információk közvetlen eljuttatása az esőerdőkben élő közösségekhez.

A kutatók a perui Amazonas vidékén fekvő 76 faluból 39-et véletlenszerűen jelöltek ki az új megfigyelési programban való részvételre. Harminchét falu kontrollcsoportként szolgált, ezekben a hagyományos erdészeti gyakorlatot folytatták tovább.

A kiválasztott falvak mindegyikében három embert képeztek ki a technológia használatára, és megmutatták a közösségeknek, hogyan járőrözzenek az erdőirtások felkutatására.

Amikor a műholdas információk azt jelezték, hogy egy adott területen erdőirtás folyik, a fényképeket és a GPS-koordinátákat USB-meghajtókra töltötték, és futárokkal szállították az Amazonas folyón. Az információkat letöltötték okostelefon-alkalmazásokra, amelyek a közösség járőreit a gyanús helyszínekre irányították.

Amikor a járőrök megerősítették az engedély nélküli erdőirtást, jelentést tettek a közösségi tagok közgyűlésének, hogy eldöntsék, mit tegyenek.

Ha az erdőirtásban drogkereskedők voltak érintettek, a közösség felvette a hatóságokkal a kapcsolatot. Ha a fakitermelés nem jelentetett nagy kockázatot, a közösség tagjai maguk is közvetlenül be tudtak avatkozni a megállításába, és a földjükre betolakodók kitessékelésébe.

Az új módszerrel a kutatás szerint az első évben 52 százalékkal kisebb volt a kiirtott erdőterület nagysága, a második évben pedig 21 százalékkal csökkent.

A tanulmány szerzője, Jacob Kopas szerint ez jelentős eredmény. A programban részt vevő falvak területén jelentősen visszaszorult az erdőirtás a kontrollfalvakhoz képest - hangsúlyozta.

Ezeknek a közösségeknek az első évben átlagosan 8,8 hektár erdőirtást sikerült megakadályozniuk. És éppen a legveszélyeztetettebb falvak területén csökkent a leginkább az erdőirtás - mondta el Kopas.

Jorge Perez Rubio, a Loreto regionális őslakos szervezet (ORPIO) elnöke kiemelte: a kutatás bebizonyította, hogy a közösségek felszerelése a korszerű technológiával és felkészítésük a technológia használatára segít az erdőirtások visszaszorításában az őslakosok területein.

Címlapról ajánljuk
Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

A magyar színház- és filmművészet megkerülhetetlen alakja, és bár mostanában csak ritkán tűnik fel a vásznon, de mégis jelen van. Azt mondja, akik kíváncsiak rá, megtalálják, de tanítani nem akar, csak beszélgetni. Cserhalmi György szerint egy időtálló alkotás és a szakmai párbeszéd legfőbb építőköve egyaránt a kölcsönös bizalom. Úgy véli, a színművészeknek a színház az anyukájuk, a film pedig a mostoha papájuk, aki „hol kedves, hol nem”.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×