Infostart.hu
eur:
365.45
usd:
317.18
bux:
146563.2
2026. augusztus 7. péntek Ibolya
Nyitókép: Pixabay

Szociális jetlag: személyes döntéseink sora vezet el a szívinfarktusig

Az ember mini-időeltolódásokat iktat az életébe, ami hosszú távon markánsan igénybe veszi a testet.

A Semmelweis Egyetem kutatóinak sikerült először összefüggést kimutatniuk a szociális jetlag és a szívműködés idegi szabályozása között: tanulmányuk szerint minél inkább a szociális elvárások és nem a belső óránk határozza meg az alvási ritmusunkat, annál rosszabb az alvásminőség.

Mindez az infarktus vagy a magas vérnyomás könnyebb kialakulásához vezethet, főleg a hosszú nyári nappalok során – mondta az InfoRádióban a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének egyetemi docense, Káldi Krisztina.

"A szociális jetlag azt jelenti, hogy az emberek többsége más időszakban alszik hétköznapokon, amikor munkába jár és a szociális tényezők határozzák meg, hogy mikor kell felkelnie, és ehhez illeszti az elalvás idejét is, és más időszakban alszik a hétvégéken vagy akár a szabadság alatt, amikor a saját biológiai órájának és bioritmusának megfelelően tudja megválasztani az alvási időszakot. A két idő között akár két, három vagy négy óra különbség is lehet. Az emberek többsége a korai munkakezdés vagy iskolakezdés miatt viszonylag korán próbál elaludni, ha sikerül, a hétköznapokon, korán is kel, viszont hétvégén és a szabadnapokon későbbre teszi az alvás idejét, később fekszik, később kel. A szociális jetlag ezeknek az alvási időszakoknak a közepét veszi referenciapontnak, és ezeknek a középidőknek a különbsége adja szociális jetlag mértékét. Tulajdonképpen ezeknek az alvási ablakoknak mintegy 2-3 órás eltolódásáról beszélünk" – részletezte a kutató.

Hogy mennyire növelheti a szociális jetlag az infarktus vagy éppen a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát, arra azt mondta: mivel a szociális jetlag mint fogalom alig két évtizedes, hosszú távú követéses vizsgálati eredmény még nincs.

"Amire a mi vizsgálatunk rámutat, hogy olyan fiatal emberekben is, akik most teljesen egészségesek, lehet vizsgálni azt, hogy a szívműködés szabályozásában milyen idegrendszeri tényezők milyen arányban vesznek részt. Mi azt találtuk, hogy azoknál, akik nagyobb szociális jetlaggel rendelkeznek, a hétköznapokon, különösen az alvás elején, amikor tulajdonképpen ők a saját belső órájuk szerint nem aludnának, ez a mutató kedvezőtlenebb, ami arra utal, hogy a szív szabályozása kedvezőtlenebb, kevésbé alkalmazkodó módon valósul meg" – mondta a kutató.

Vannak viszont már olyan hosszú távú vizsgálati eredmények, amelyek azt mutatták, hogy azok, akiknek fiatalkorában ez az alkalmazkodási képesség rosszabb volt, azoknál sokkal gyakoribb az infarktusnak vagy a magas vérnyomásnak a kialakulási esélye.

Hogy mivel lehet csökkenteni a szociális jetlag mértékét?

  • a társadalom a rugalmas munkakezdés lehetővé tételével
  • az iskolakezdés későbbre tételével
  • az óraátállítás megszüntetésével
  • az egyén reggel természetes fény expozícióval
  • este a mesterséges fény kerülésével, kékfényszűrő monitorral
  • kevesebb esti evéssel
  • a környezeti hőmérséklet csökkentésével
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Köszönjük, Magyarország! – Magyar Péter jó hírrel jelentkezett

Köszönjük, Magyarország! – Magyar Péter jó hírrel jelentkezett

Péntektől fellélegezhetünk, de komoly tanulságokat kell levonni.

Bóka János: nem a pártstruktúrát, hanem a politikai közösséget kell újraépíteni

„Mi együttműködve nem működünk együtt” – mondta Bóka János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, aki beszélt az önkritika fontosságáról, a köztársasági elnök leváltásával kapcsolatos jogi álláspontról és Paks helyzetéről is az InfoRádió Aréna című műsorában. Szerinte most van egy meghatározó politikai közösség, ami képviseletet keres magának, és ez a közösség olyan, mint a bakelit: nyomásra, hőre keményedik.
inforadio
ARÉNA
2026.08.07. péntek, 18:00
Lakatos Mónika
a HungaroMet éghajlatkutatója, a Magyar Meteorológiai Társaság elnöke
Hatalmas meglepetést okozott a Mol – 2022 óta nem láttunk ilyet

Hatalmas meglepetést okozott a Mol – 2022 óta nem láttunk ilyet

A Mol a 2022-es energiaválság óta nem látott teljesítményt nyújtott az idei második negyedévben. A feldolgozással és kereskedelemmel foglalkozó Downstream szegmens eredménye jócskán meglepte az elemzőket – a bombateljesítmény elsősorban a rekord szintre ugró marzsoknak volt köszönhető, de a termékkihozatal normalizálódása és az orosz olaj újbóli érkezése is segített. Az Upstream is több éve nem látott eredményt szállított, összességében pedig története harmadik legerősebb negyedévét zárta a Mol: a legfontosabb eredménysoron 27 százalékkal, nettó profitban pedig közel 60 százalékkal múlta felül az elemzői várakozásokat. Megnéztük, miből jött össze a váratlanul nagy dobás, és mennyire fenntartható a kiugró teljesítmény.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×