Infostart.hu
eur:
351.04
usd:
302.25
bux:
0
2026. június 15. hétfő Jolán, Vid
Erdőtűz pusztít a Mato Grosso brazil szövetségi állambeli Nova Santa Helena közelében 2019. augusztus 23-án. A Föld tüdejének is nevezett amazonasi esőerdő a legnagyobb a világon. Létfontosságú a szén-dioxid elnyelésében, ezáltal lassítja a globális felmelegedést. Hozzávetőleg egymillió őslakos és hárommillió növény- és állatfajta él a vidéken.
Nyitókép: Leo Correa

Ezek lehetnek a Föld legveszélyesebb térségei

Visszafordíthatatlan hatásai lehetnek az emberekre és az ökológiai rendszerekre, ha nem sikerül megvalósítani a párizsi klímaegyezmény célkitűzését, a felmelegedés mértékének 1,5 Celsius-fok alatt tartását – írják az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) kutatói jelentéstervezetükben, amelyet az AFP francia hírügynökség ismertetett.

"Az élet a Földön drámai klímafordulatnak nézhet elébe, ami új fajok megjelenését és új ökoszisztémák kialakulását idézheti elő, az emberek azonban nem lesznek képesek megbirkózni egy ilyen globális felmelegedéssel" – idézi a kutatókat az AFP.

A tudósok arra figyelmeztetnek hogy egy 2 Celsius-fokos felmelegedés az iparosodás kora előtti időszakhoz képest 420 millió embert tesz ki hőhullámok és mintegy 80 millió embert az éhezés kockázatának 2050-re. A szélsőségesen magas páratartalom és hőmérséklet az emberi szervezetre is veszélyes lehet.

A jelentés kiemeli a 100 százalékos páratartalmú levegő hőmérsékletét jelentő, úgynevezett nedves hőmérsékletet (TW), amely ha tartósan 35 Celsius-fok fölött marad, ellehetetleníti az emberi szervezet működését. E tekintetben

a legveszélyeztetettebb térségek Ázsia déli és délkeleti részei, a Perzsa(Arab)-öböl, a Mexikói-öböl és Afrika egyes részei.

A vizsgálatok szerint 1979 óta több mint kétszeresére nőtt a hőhullámok gyakorisága világszerte, a jelentésben pedig hangsúlyozzák, hogy ha az átlaghőmérséklet tovább nő, a nedves hőmérséklet rendszeresen emelkedhet 35 Celsius-fok fölé a bolygó több pontján.

Európa lakossága is meg fogja érezni a felmelegedés hatásait, a kontinensen jóval többször fognak előfordulni a szélsőséges időjárás okozta áradások az évszázad végéig.

Az iparosodás előtti időszakhoz képest mostanra 1,1 Celsius-fokkal nőtt az átlaghőmérséklet a Földön.

A 2015-ben elfogadott párizsi klímaegyezmény aláírói kötelezettséget vállaltak arra, hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedést jóval 2, de inkább 1,5 Celsius-fok alatt tartják az iparosodás előtti szinthez képest. A Meteorológiai Világszervezet januárban arra figyelmeztetett, hogy a globális átlaghőmérséklet akár 3-5 Celsius fokkal is emelkedhet ebben az évszázadban, ha nem tesznek sürgősen lépéseket a klímaváltozás megfékezésére.

Az IPCC jelentéstervezete szerint egy 3 Celsius-fokos felmelegedés esetén háromszorosára fog nőni az időjárás okozta elhalálozás kockázata Európában, különösen Közép- és Dél-Európában ahhoz képest, mint amennyit egy 1,5 Celsius-fokos felmelegedés esetén prognosztizálnak a kutatók.

Ha a Föld átlaghőmérséklete 1,5 Celsius-fokkal melegedik, a bolygón élők 14 százaléka legalább minden ötödik évben súlyos kánikuláknak lesz kitéve, ha 2 Celsius-fokkal, akkor további 1,7 milliárdot érint majd a szélsőséges kánikula. A leginkább veszélyeztetettek a fejlődő országokban található trópusi nagyvárosokban élők lesznek, elsősorban Afrikában és Ázsiában – írták a kutatók.

A világ mintegy 700 tudósa által készített jelentéstervezetet az ENSZ novemberre tervezett klímakonferenciáján fogják nyilvánosságra hozni.

Címlapról ajánljuk

Fontos hét jön a parlamentben: miniszterelnöki cikluskorlát, EU-s pénzek, mentelmi ügy és vitatott törvények

Két napon, hétfőn és kedden ülésezik a héten a parlament, a hétfői ülés várhatóan Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődik. Az Országgyűlés hétfőn Alaptörvény-módosítással dönt arról, hogy nyolc évben korlátozhatja a miniszterelnöki tisztség betöltésének maximális idejét. Kedden megkezdik a vitát a hatalmas, 110 oldalas korrupcióellenes törvénycsomagról is, amelyre az EU-pénzek hazahozatalához van szükség.
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Átfogó támadás érte Ukrajnát, ráfordul Trump a háború lezárására - Híreink az ukrán frontról hétfőn

Átfogó támadás érte Ukrajnát, ráfordul Trump a háború lezárására - Híreink az ukrán frontról hétfőn

Ma hajnalban átfogó támadás érte Ukrajnát: orosz drón / rakétacsapás érte Kijevet, Szumit, Herszont, Dnyiprót és más városokat is. Kijevben orosz dróntalálat érte a Pecserszka lavrát is, egy majdnem 1000 éve kolostort. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hamarosan személyesen találkozik majd Donald Trump amerikai vezetővel a G7-csúcson, Trump most alighanem ráfordul az ukrajnai háború lezárására így, hogy úgy fest, az iráni háborúnak vége. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború hétfői eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×