Infostart.hu
eur:
363.7
usd:
314.58
bux:
148632.55
2026. augusztus 7. péntek Ibolya
Nyitókép: Pixabay

Szúnyogokat fertőztek meg, hogy kevésbé terjedjen a kór

Egy kísérlet során baktériummal fertőztek meg szúnyogokat, amelyek ennek hatására sokkal kevésbé tudnak betegséget terjeszteni.

Mintegy 77 százalékkal esett vissza a dengue-lázas esetek száma egy kutatásban azt követően, hogy a betegséget terjesztő szúnyogokat olyan baktériummal fertőzték meg, amely az eredmények hatása szerint drámai mértékben csökkenti a kór átadását. Az indonéziai Yogyakarta városában végzett kísérletet a jövőben kiterjesztik annak reményében, hogy sikerül a megbetegedést száműzni a Földről – írja a BBC.

A dengue-láz lassan, de folyamatosan terjedő pandémia, amelyről ötven éve sokkal kevesebben tudtak, mint ma. Akkor mindössze kilenc országban tapasztaltak kitöréseket, mostanra viszont évi 400 millióan fertőződnek meg. A csonttöréses lázként is ismert betegség erős izom- és csontfájdalmakat okoz, a kitörések helyszínén található kórházakat pedig nagyon leterheli.

A kutatók egy természetes csodának tartott, Wolbachia nevű baktériummal fertőzték meg a szúnyogokat. Ez nem tesz kárt a szúnyogban, de ugyanott telepszik meg, ahol a dengue-lázért felelős kórokozó is. A Wolbachia küzd a dengue-lázzal, nehezebbé teszi a szaporodását, így az azzal fertőzött szúnyog kisebb eséllyel tud az embernek fertőzést átadni.

A kísérletben ötmillió szúnyogpetét fertőztek meg a baktériummal.

Ezeket vizesvödörökben helyeztek ki a városban, a fertőzött szúnyogok populációját 9 hónap alatt alakították ki. Yogyakartát 24 régióra osztották, ezeknek csak felébe telepítettek ilyen állatokat. Végeredményben a fertőzöttek száma 77 százalékkal csökkent és 86 százalékkal kevesebb embernek volt szüksége kórházi ellátásra a betegség miatt.

Katie Anders, a kutatás egyik vezetője szerint ez az eredmény jobb, mint amiről álmodtak. "Ez az eredmény úttörő. Még nagyobb hatása lehet annak, ha a világ nagyvárosaiban, ahol a dengue-láz óriási közegészségügyi problémát jelent, széles körben alkalmazzák a módszert" – mondta. Yogyakarta környékén mindenesetre ezt teszik, hogy a régióból száműzzék a betegséget.

A Wolbachia ráadásul biztosra megy azzal, hogy a megfertőzött szúnyog továbbadja leszármazottainak, ami azt jelenti, hogy ha sikerül nagy fertőzött szúnyogpopulációt létrehozni, az hosszan garantálja, hogy kevesebb lesz az eset. Ez a módszert sokkal hatékonyabbá teszi minden eddigi, a betegség megfékezésére használt metódusnál.

A kísérlet jelentős mérföldkő évek óta tartó kutatások után, mivel a dengue-lázt terjesztő szúnyogfaj – az Aedes aegypti – általában nem fertőződik meg Wolbachiával. Betegségmodellező tanulmányok azt jósolják, hogy

a Wolbachia elegendő lehet a dengue-láz visszaszorításához,

ha sikerül létrehozni a megfelelő méretű átfertőzött populációt.

David Hamer, a Bostoni Egyetem globális egészségügyi és orvostudományi professzora szerint a módszer jó lehetőségeket rejt magában más betegségek, például a zika, a sárgaláz és a chikungunya esetében, amelyeket szintén szúnyogcsípés terjeszt.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Aszódi Attila az Arénában: van részletes szakmai magyarázat a paksi szivattyúproblémára, és van megoldás is

Aszódi Attila az Arénában: van részletes szakmai magyarázat a paksi szivattyúproblémára, és van megoldás is

Korábban azért nem készültek tervek a Paksi Atomerőmű hűtéséhez szükséges vízszivattyúk áthelyezésére, mert arról volt szó, hogy megépül Paks 2, ami kiváltja az 1-es számú létesítményt, az üzemidő-hosszabbításról szóló döntés óta pedig nem volt elég idő egy ekkora beruházás kivitelezésére – ezt Aszódi Attila atomenergetikai szakértő, egyetemi tanár, a BMGE természettudományi kari dékánja mondta az InfoRádió Aréna című műsorában.

Magyar Péter: három személyt ajánlunk államfőnek – Forsthoffer Ágnes esélyéről is beszélt a kormányfő

A kormányzati tájékoztatón részleteket árult el a köztársasági elnöki jelölésről a miniszterelnök. Neveket nem mondott, csak annyit, hogy „nincs meglepetés” – de cikkünkben olvashat az esélyes nevekről!
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×