eur:
408.51
usd:
375.26
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Pixabay

GDPR-évforduló: a magyar weboldalak zöme ma is elbukik az adatvédelmi gyorsteszten

Egy friss felmérés szerint a vizsgált 250 oldalnak csak a tizede felel meg minden előírásnak.

A Liftup munkatársai 250 weboldalon található cookie-banner technikai működését vizsgálták abból az alkalomból, hogy három éve, 2018. május 25-én élesedett az Általános Adatvédelmi Rendelet, a GDPR, amely szigorúan előírja többek között azt, hogyan kell tájékoztatni a weboldalak látogatóit a személyes adataik kezeléséről.

A gyorstesztben arra jutottak, hogy az oldalak mindössze 10,4 százaléka olyan, ahol a süti- és követőkódok kezelésére vonatkozó technikai megoldások eleget tesznek azoknak a feltételeknek, amelyeket az adatvédelmi rendelet és a marketing szolgáltató platformok (például a Facebook) szabályzata megkövetel.

Az adatok mélyére ásva azonban óriási eltérések mutatkoznak. A kereskedelmi oldalak például minimálisan az átlag fölött végeztek. A tájékoztatással és az adatok kezelésével kapcsolatos feltételrendszernek az ilyen oldalak 10,6 százaléka felel meg, míg a hotelek és éttermek weboldalainál ez az arány mindössze 4,5 százalék volt.

A vizsgált weboldalak 21,6 százalékán nem volt cookie-banner, 18 százalékán pedig adatkezelési tájékoztató. A vizsgált oldalak 50,8 százalékán futott le a Facebook Pixel a látogatók hozzájárulása nélkül.

Mindössze 17,4 százalék biztosította azt, hogy ha egy látogató elutasítja a követést, akkor az valóban meg is történjen, ráadásul a weboldalak 13,4 százaléka abban az esetben is futtatta azokat a megoldásokat, amelyek adatokat gyűjtöttek és továbbítottak a Google-nek vagy éppen a Facebooknak, ha a látogató az oldal sütibannerének technikai beállításaiban ennek kifejezetten az ellenkezőjét kérte.

“A vizsgálatunkban szereplő weboldalakról elmondható, hogy rendkívüli módon függenek a külső szolgáltatásoktól, hiszen mindössze kettő volt, vagyis kevesebb, mint 1 százalék, amelyik nem használt semmi olyan megoldást, ami felhasználói adatot ad át harmadik feleknek, például nincs rajta Google térkép, nem használ YouTube-videót, vagy nem követi a felhasználóit remarketing hirdetésekkel – mondta el Lévai Richárd közösségimarketing-szakértő, a Liftup Kft. ügyvezetője. – Ugyanakkor az is látszik, hogy a nagyobb cégméret és a nemzetközi háttér több eséllyel jelenti azt, hogy az adatvédelemre is erősebb fókusz kerül. Hiszen a nemzetközi és a hazai nagyvállalatok, valamint a középvállalatok körében 17,7 százalék volt a technikai megfelelés aránya, míg a mikro- és kkv-szektorban ugyanez 10,3 százalék. A közigazgatásban, a civilszférában valamint a politikai oldalak között pedig nem találtunk olyat, amelyik technikailag jól kezelte az adatvédelmet.”

A kutatás nemcsak az adatvédelem technikai működésére tért ki, hanem a cookie-bannerek megjelenésével is foglalkozott. A cookie-bannerek a legtöbb weboldalon a képernyő alján helyezkednek el, ami önmagában nem baj. A probléma azonban az, hogy a weboldal látogatóinak a legtöbb esetben nem tűnik fel, hogy ott tudnak döntést hozni az adataik kezeléséről a felület mérete miatt. Éppen ezért a szemük átsiklik rajta, ami – ha jól van beállítva a rendszer technikailag – hátrányt jelent a weboldal-tulajdonosoknak üzleti szempontból, hiszen a marketingmegoldások a jóváhagyásig nem indulnak el.

Az ellenőrzött weboldalaknak mindössze 4,8 százalékáról mondható el, hogy az adatvédelem vizsgált feltételeinek megfelelt és a cookie-banner is elég látványos volt ahhoz, hogy a látogatóik informáltan és egyértelműen tudjanak döntést hozni.

A többi weboldal vagy nem felelt meg az adatvédelmi követelményeknek, vagy hiába sikerült ezt elérnie, az alkalmazott cookie-bannerek megjelenése a cég marketing- és üzleti érdekei ellen dolgozik. E két – néha egymásnak ellentmondó szempontnak – a vizsgálatban részt vett weboldalak töredéke tudott csak megfelelni.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×